![]() |
Madárvideók: |
Búbosbanka |
Nagy fakopáncs |
Feketerigó |
Fehér gólya |
Széncinege |
Füstifecske |
Pajor István (1950-2020)
Ismét kevesebb lett egy fővel a Tápió-vidéki Helyi Csoport létszáma. Pajor István, alias Báró Garga Pitics, budapesti tagtársunk nem sokkal a 70. születésnapja után, augusztus 18-án örökre eltávozott közülünk. István 2000-ben lépett be az egyesületbe, főleg anyagilag támogatta csoportunkat, de az első években néhány programunkon is részt vett.
Nyugodjék békében!
Kertész László
Pajor István jobbszélen, kalapban.
Gyurgyalagtelep felújítás Kókán
2020. áprilisában 3 területen munkáltuk meg a partfalat, ezzel segítve a védett gyurgyalagok és partifecskék költését.
A járványhelyzet miatt csoportos felújításról szó sem lehetett, így egyénileg végeztük el a munkát.
A Felsőhegyi- közlegelőn lévő fészkelőhelyet Mikus Máté tette rendbe, a Ritva-legelőn lévő 2 telepet pedig jómagam, kb. 3 órás munkával április 29.-én, még éppen a madarak megérkezése előtt.
Kertész László
Odúkihelyezések, cserék a Tápió- vidéken 2020. első félévében
2019 decemberében 50 db. B , 15 db. szalakóta, 1 db. kuvik odút és 1 db. nagyméretű állványos etetőt rendeltem meg 200 ezer Ft. értékben, a helyi csoport vezetőségének egyetértésével. Már évek óta az MME beszállítójától vásároljuk ezeket a madárvédelmi eszközöket. Március elején szállította Gódor Miklós tagtársunk cége Mányról a Kókai telephelyre a megrendelt tételeket. Lengyel János tagtársunk a Nagykátához tartozó Erdőszőlő területén lévő odútelepet felügyeli. 6 db. szalakóta , 10 db. B odút, illetve 2 db. vércseládát adtam át az odútelep fejlesztéséhez.
Sári Gergő Tápióságra 5 db. szalakóta és 10 db. B típusú odút igényelt. Kókán 22 db. B típusú odú cseréjét végeztem el 2019 novembere és 2020 márciusa között, illetve 3 db. szalakóta odúval bővítettem a Kókai Ritva legelőn az odútelepünket. A Felső-Tápió patak Sülysáp felőli részén pedig 2 db. új szalakóta odút szereltünk fel Sárközi Tamással. A kuvik odút Gódor Miki helyezte ki az egyik fotó lesén.
A szalakóta odúinkban már több esetben költött a szalakótán kívül búbosbanka, füleskuvik és seregély is. A jól átgondolt odúprogramunknak köszönhetően, egyre nagyobb számban foglalják el ezeket a mesterséges madárvédelmi eszközöket odúlakó madaraink, a természetes odúk hiánya miatt. Az odúkihelyezéseket minden esetben megelőzi egy terepbejárás, mikor is kijelöljük az odúk helyét, magasságát, irányát az élőhelyek sajátosságainak figyelembevételével.
Az odúk bejárónyílását általában Dél, Dél-kelet, Kelet irányba állítjuk, de néha kényszerűségből kénytelenek vagyunk eltérni ettől a gyakorlattól. Tavaly egy esetben bírálatot kaptunk emiatt az egyik természetvédelmi őrtől. A konkrét eset Erdőszőlőn történt. A szóban forgó szalakótaodút kénytelenek voltunk nyugati irányba tájolni, mert az odú mögötti telepített nyárfaerdő akadályozta más irányból a madarak berepülését. Az eredmény minket igazolt, ugyanis sikeresen költött ebben az odúban is a szalakóta.
Az MME Tápió-vidéki helyi csoport felügyeletében jelenleg 850 db. B típusú odú ( + 230 db a tagjaink kertjében, ugyan is a belépés után minden tagunkat 2 db B odúval ajándékoztuk meg 2018 -ig) Így összesen: 1080 db. B típusú odú. D típusú odúból 10 db. vércseládából 20 db, szalakóta típusú odúból 92 db., fakusz odúból 4 db. kuvikodúból 2 db., denevérodúból 2 db., veréblakótelepből 4 db., speciális bagoly odúból 27 db. van jelenleg kihelyezve. Forintosítva, a jelenlegi árakon számolva: 4 000 000 Ft, azaz, négymillió forint!
Ezek az odúk lemeztetővel készülnek, így az időjárás viszontagságainak jobban ellenállnak. Általában 6-8 év után viszont cserére szorulnak. Ezért évente 50 db. B típusú odút és 15 db. szalakóta odút, illetve az igényekhez igazítva más típusú odúkból is rendelünk néhányat.
A B odúk közel 90%-ában költenek a madarak, többségében széncinege, mezei veréb, kékcinege, csuszka, nyaktekercs. Sok odúnkban a védett mogyorós pele, és a fokozottan védett erdei pele neveli kölykeit. A nagyobb méretű odúinkat (Kóka térségében) időnként a mókus is elfoglalja. A szalakóta típusú odúinkban a szalakótán kívül költ még a seregély, a búbosbanka és a füleskuvik is. Vércseládáinkat főleg a vörösvércse, de néha fészkelőhely hiányában az erdei fülesbagoly is használja.
Az odúk ellenőrzése, takarítása, cseréje évente mintegy 30 napot vesz igénybe.
Kertész László
Odútelepek ellenőrzése Kókán
Április 15 és május 30 között ellenőriztem az odúlakó madarak költését 5 élőhelyen. Közel 300 db. úgynevezett B típusú fészekodút vizsgáltam át. Ezen odúk berepülő nyílásának átmérője meghatározza, hogy mely odúban fészkelő madárfajok tudják elfoglalni.
Túlnyomóan a széncinege a leggyakoribb faj, utána a mezei veréb következik. 1 odúban bizonyítottan kékcinege költött, 2 odúban nyaktekercs, 3 odúban csuszka nevelte fiókáit. A harkályok 18 odú berepülő nyílását tágították ki, ezekben egytől-egyig seregélyek költöttek, annak ellenére, hogy az odú bel mérete miatt csak 2-3 fiókát tudnak felnevelni.

Bajban vannak a verebek, és ez azt jelenti, hogy mi is
A leggyakoribb énekesmadarunk, de szürkesége miatt olyan szépen bele tud olvadni a környezetébe, hogy észre sem vesszük. Lehet, hogy emiatt sem tűnik fel, hogy egyre kevesebb veréb ugrándozik és csivitel a városokban.
A Veréb Világnap - igen, ilyen is van - alkalmából futjuk át, miért is van bajban ez a még közönségesnek tekinthető madár.

Kétezer tonna betegségterjesztő rovar maradhat életben a fecskepusztulás miatt
A Magyar Madárvédelmi Egyesület felhívást adott ki, amiben mindenkit arra buzdít, hogy a tavasz közeledtével tegyen ki a fecskéknek műfészkeket, így segítve elő a fecskék szaporodását, ami nekünk is csak jó lehet.
Az elmúlt közel két évtizedben legalább megfeleződött a hazai fecskeállomány, ami nemcsak azért nagy baj, mert olyan őshonos madaraink tűnhetnek el éveken belül, mint a füstifecske, a molnárfecske és a partifecske, hanem azért is, mert a klímaváltozással újabb kártevő és betegségterjesztő rovar- és szúnyogfajok jelennek meg Magyarországon is, amik ellen a leghatékonyabb biológiai védekezést pont a fecskék jelentenék, na meg a denevérek.