Védelmi programok

Gyurgyalag védelem

Gyurgyalag (Merops apiaster). 27 cm. Színpompás tollazatáról, hosszú hajlott csőréről és megnyúlt középső faroktolláról könnyen felismerhető. Hátoldala gesztenyevörös és kénsárga. Kézevezői és farka kékeszöld. Torka ragyogó aranysárga, melle és hasa élénk kékeszöld. Szeme kárminpiros. A fiatalok színezete kissé tompább, középső farktollaik nem hosszabbak. Amilyen szépek a színei, olyan változatos a repülése. Nyilalló suhanása, kanyargó siklásai a fecske és a sólyom röptét idézi fel. Szívesen telepszik kiálló száraz ágakra, leszállása és fellibbenése lepkeszerűen könnyed. Hangja lágy, bugyborékoló "purr-purr", "gyur-gyurr" szerű, semmi madáréval össze nem téveszthető hangok.

Legjellemzőbb élőhelyei löszfalak közelében vannak. Löszpartokban, löszszakadékok falában alakulnak ki legnagyobb telepei, amelyek főként a Dunántúl keleti felében, a Balaton környékén és az Észak-bácskai-löszhát nyugati peremén találhatók. Ez a fészkelőhelytípus kisebb vizek, rétek közelében, néha azonban vizektől távolabb található. Másik kedvelt fészkelőhelye egyes folyóink (Duna, Tisza, Hernád, Szamos) magas partfalai. Elszórt, néhány párból álló, de olykor 100 párat is meghaladó telepei a Duna-Tisza közén, a Gödöllői-dombvidéken is ismertek. Egyre gyakrabban telepszik meg kisebb homokbányákban.

Szaporodási időszaka június elejétől augusztus közepéig tart. Fészekalja legkorábban június 10. körül teljes. A fiatalok július második felében vagy augusztusban hagyják el költőüregüket. A partfalba vájt, vizszintes költőüreg hossza eléárheti a 180-200 cm-t. A folyosó kiszélesedő belső végében alakítja ki fészkelő kamráját, melybe 6-7 tojást rak. A tojásokat 1-5 naponként rakja le. A kotlást a fészekalj teljessé válása előtt megkezdi. A fiókák ezért néhány napos eltéréssel kelnek ki. Kotlási ideje 20-22 nap. A kotlásban és a fiókák etetésében a tojó és a hím egyaránt részt vesz. A fiókák kb. 30 napos korukra tudnak repülni.

Elsősorban repülő rovarokkal táplálkozik. Ezekre száraz ágon, villanydróton ülve les, majd röptükben követve, ügyes, fordulékony repüléssel fogja el azokat. Zsákmányai között különböző szitakötőfajok, darazsak, poszméhek, futóbogárfajok, lepkék, bögölyök szerepelnek. Háziméhet csak ritkábban, hűvös időben fog. A méhészek háziméh fogyasztását eltúlozzák. Gyurgyalagtelep közelében ne helyezzenek ki kaptárakat. Viszonylag későn, csak május első harmadában érkezik fészkelőhelyére. Szeptember 20. táján elvonulnak az utólsó csapatok is. Vonulás előtt olykor több százas csoportjai alakulhatnak ki. Vadászgatva néha magasan, máskor közvetlenül a rét vagy nádas felett repülve vonulnak, közben folyamatosan hallatott hangjukkal tartják egymással a kapcsolatot.

A telet Kelet-és Dél-Afrikában többnyire az Egyenlítőtől délre, illetve a Kongó-medencében tölti. Hazai gyűrűs madarat Görögországból jelentettek vissza. Európai állománya alapján az úgy nevezett csökkenő fajok kategóriájába tartozik. Jelentősebb csökkenését Portugáliában és Görögországban észlelték. Hazai állománya növekvőben van. Meglévő állományát fészektelepeinek védelmével, zavartalan költési viszonyokról való gondoskodással fenntarthatjuk. Megfelelő löszfal, vagy homokfal létesítésével, a régiek érkezés előtti helyreállításával mesterségesen is megtelepíthető. Fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

 

Az MME Tápió-vidéki Helyi Csoporja 1985-1991 között minden évben felmérte a Gödöllői-dombság térségében lévő homokbányákban költő gyurgalagok állományát (Kertész L. 1991) Madártani Tájékoztató. A kókai gyurgyalagtelepen évek óta költ 18-20 pár. A költés zavartalansága érdekében a homokbánya bejáratát kiárkoltattuk és egy fotóval ellátott figyelmeztető táblát helyeztünk ki. 2009-ben a Tápió-vidéken fészkelők számát mértük fel, terveink szerint a jövőben is minden évben elvégezzük ezt a munkát, a Tápió-vidéki Helyi Csoport tagjainak bevonásával. A felmérésekkel kapcsolatos adatok védelmi szempontból, csak az MME tagok számára elérhetőek.

Szalakóta védelem

Szalakóta (Coracias garrulus). 30 cm, zömök termete a szajkóra emlékeztet, csőre erős. Tollazata azúrkék, háta gesztenyevörös, szárnya ragyogó kék, fekete szegéllyel. Farka zöldeskék, a középső farktollak sötét-szürkék. Viselkedése a gébicsekhez hasonló, száraz faágon, telefonpóznán, kazlakon, leskelődik és a magas figyelőhelyéről lelibbenve kapja el a rovarokat. Röpte kissé csókaszerű. Tavasszal párválasztás idején nagy magasságba emelkedik és bukfencezve zuhan lefelé, majd ismét felemelkedve mutatványait többször megismétli. Hangja károgó rikácsolás, néha sebes, csörgő "krakrakra".

Az összefüggő erdővel borított területeket kerüli, a mozaikos jellegű, rétekkel, facsoportokkal tarkított síkvidéki biotópokat* kedveli. Jellemző költőhelyei a fasorokkal, ligetekkel szabdalt nyílt homokpuszták, a kiskunsági  borókás-fehérnyaras ligetek, az öreg fákban, erdőfoltokban bővelkedő síkvidéki láprétek és kaszálók, a szántókkal és legelőfoltokkal tagolt extenzíven* művelt erdőspuszták, valamint az idős, odvasodó nyár és fűzfákban gazdag ártéri rétek és kaszálók. Esetenként zárt homoki erdők, sziki tölgyesek, ártéri kőris-szil ligeterdők szegélyeiben, falvakhoz, tanyákhoz közeli ligetekben, parkokban, lassúfolyású erek, patakok mentén, síkvidéki tavak partján magányosan álló odvas fákban is fészkel.

Május végén-június elején rakja le tojásait, évente egyszer költ, de fészekaljának korai pusztulása esetén pótköltéssel próbálkozik. A hazai állomány zöme a zöldküllő vagy a fekete harkály által készített faodvakban költ, de a számára kihelyezett mesterséges odút is elfoglalja. A Dunántúlon ettől eltérő költőhelyválasztás is megfigyelhető volt. Esetenként lösz-és homokfalakban, gyurgyalagok üregeiben. (SCHMIDT 1989, LENDVAI 1990) épületek repedéseiben is fészkelt (BERNÁTH 1951). KERTÉSZ (1990) dohánypajta tetőszerkezetében költő párt talált. Fészket nem épít, költőodújába fészekanyagot sem hord, sőt az ott talált régebbi fészekmaradványokat is kidobálja. A tojások az odú csupasz aljára kerülnek. Általában a 4-8 méter magasan lévő fészekodúkat választja, de kevésbé zavart élőhelyen akár 1 méter magasan lévőkbe is beköltözhet. Fészekalja általában 4-6 tojásból áll. A fiókák 26-28 napos korukban hagyják el a költőodút, de még 1-2 hétig a szülők gondoskodására szorulnak.

Kizárólag állati eredetű táplálékot fogyaszt. Jellegzetes vártamadár*. Leshelyén egy kiemelkedő ponton - faágon, telefonpóznán, villanyvezetéken, szénaboglya tetején ülve kémleli a zsákmányt, majd azt gyors rárepüléssel a talajszinten fogja el. Elsősorban nagytestű rovarokat zsákmányol. Az 1900-as évek első felében gyűjtött példányok gyomortartalmában tavasszal közel 20%-ban szerepeltek a mezei és a fekete tücskök. Jelentős volt a futrinkák, a fémfutók, a ganéjtúró bogarak, a földicincérek, a pattanóbogarak, a cserebogarak, a dögbogarak, a rózsabogár, és a gabonapoloskák részvételi aránya is. Néhány esetben csigákat, földigilisztát és apróbb békát, gyíkot is kimutattak a zsákmányállatok között (CSIKI 1906, SZIJJ 1958). A fiókanevelés időszakában megfigyelt párok cserebogarakat, sáskát, szöcskét, lepkehernyót, lótetűt (MOLNÁR és HARASZTHY 1980), illetve gabonaszipolyokat, fináncbogarakat, sáskákat, zöld lombszöcskét és hollóbogárlárvát hordtak fiókáiknak.

Európai költőterületén mindenhol csökken vagy stagnál a fészkelők száma és szűkül (kelet felé húzódik) areája* Hazánkban 1994-ben 500-600 pár fészkelését valószínűsítették. Április végén-május elején érkezik vissza a Kárpát-medencébe afrikai telelőhelyéről és laza csapatokba verődve augusztus végén-szeptemberben vonul el. A kelet-európai állomány a telet Középkelet-Afrikában a fás szavannákon tölti. Magyar gyűrűs példányok szeptemberben kerültek meg Görögországban, illetve Románia Fekete-tengerhez közel eső síkvidéki területén. Hazánkból egyetlen külföldön jelölt szalakótáról van tudomásunk, egy Litvániában gyűrűzött madarat szeptemberben jelentettek vissza.

Az európai költőállomány az ún. csökkenő számú fajok kategóriájába tartozik. A Kárpát-medence állománya az elmúlt évtizedekben jelentősen megfogyott. Ennek okait a klímatikus és az élőhelyi változásokban kell keresni (GLUTZ és BAUER 1980). A faj visszaszorulásában szerepe van a költőhelyek fogyatkozásának, a vonulás során bekövetkező veszteségeknek, a földközi-tengeri országokban még ma is gyakori lelövésnek és a táplálékláncon át érvényesülő vegyi terhelésnek, főképpen a telelőhelyeken bekövetkezett mérgeződéseknek. Jelentős állományveszteséget okoznak a szigeteletlen középfeszültségű távvezeték oszlopok (AMBRUS 1992) és a fokozódó gépjárműforgalom is.

Mesterséges fészekodúk kihelyezésével eredményesen telepíthető ott, ahol még jelentősebb fészkelőállománya van. A Heves- Borsodi síkon és a Jászságban jó eredménnyel telepítették az úgynevezett "szalakóta odúban". A költő és táplálkozóhelyein a veszélyes távvezetékoszlopok szigetelése szolgálja legeredményesebben a faj védelmét. Élőhelyeinek fenntartását az öreg, odvas fák kíméletével, valamint a hagyományos művelési módok megőrzésével, elterjesztésével segíthetjük elő. Fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.

 

Kókán 1983-ban még három fészkelőhelyét ismertük. Egy pár fészkelt a Paskom, 1 pár a Ritva, 1 pár pedig a Malomárok határrészben. 1984-ben már csak a dohánypajták egyikének a tetőszerkezetében költött egy pár. Ebben az évben augusztusban egy elpusztult fiatal madarat találtam a dohánypajták előtti rétet átszelő középfeszültségű távvezeték egyik tartóoszlopa alatt. Valószínű, hogy áramütést szenvedett. Két alkalommal vonulás idején láttunk 1-1 példányt, egyik 1-2 napig a Ritván tartózkodott, de valamilyen oknál fogva továbbált. 1985-ben 1 pár még költött a Felső-Tápió melletti réten egy szürkenyárban lévő odúban. 1986-ban egy pár a Vár-hegy Tóalmás felőli részén volt látható. 1988-ban Tóalmás határában az úgynevezett Király útja mellet lévő távvezetéken figyeltünk meg egy párt 3 fiókával Kepes Zsolttal. Az elmúlt 25 évben sajnos nem költött Kókán. 2008-ban még egy pár költött Sülysáp és Tápiószecső közötti homoki réten (Németh F.) 2009-ben Németh Ferenc tagtársunk már itt sem észlelte. Odúkihelyezéssel próbáljuk visszatelepíteni hajdani élőhelyeire, sajnos eddig még nem jártunk sikerrel.
Kertész László


(A *-gal jelölt részekről bővebben a kislexikon menüpontban olvashat.)