Nagyítás >

Házi veréb (Passer domesticus)

Magyarországon kizárólag az ember közelében élnek. Falvakban, tanyákon, de a városokban is találkozhatunk kisebb-nagyobb csapataival. 15cm nagyságú élelmes, alkalmazkodó, közismert madár. A hím fejteteje szürke, tarkója gesztenyebarna, torka fekete. A tojón és a fiatalokon nincs fekete torokfolt, hátoldaluk barna, testaljuk szürkésfehér. Rendszeresen fészkelnek épületek tetőszerkezetében, kúpcserép alatt, de elfoglalják a tavalyi molnárfecske fészkeket is az eresz alatt. Rokonságban áll a szövőpintyekkel és ez fészkelésmódjában is megmutatkozik Fészeképítéshez növényi részeket, rongy és papírdarabkákat, bálazsinórt is felhasznál, a fészket tollakkal bélelik. Hangjuk változatos, dallamtalan csiripelés.

Szívesen költ telepesen, a fákra épített fészkek gömb alakúak, kis bejárónyílással. Évente 2-3 alkalommal költenek, fészekaljuk 4-6, ritkán 7 tojás. A kotlási idő 12-13 nap, a fiókák 14-15 napig maradnak a fészekben. A verebek alapvetően magevő madarak, de fészkelésidőben sok rovart is fogyasztanak. A fiókák 36% növényi, 64% állati táplálékot kapnak (Rékási -1987). Az egész napos megfigyelés alatt 157 esetben etettek a szülők. A májusban végzett megfigyelés szerint 5 példány 5 óra alatt 407 szövőlepkét vitt a fiókáknak. Állandó madarunk. Az EU országaiban védett madár, hazánkban természetvédelmi értéke 25 000 Ft.

Nagyítás >

Mezei veréb (Passer montanus)

Nem kerüli az emberi környezetet, rendszeresen fészkel az erdők szegélyében, szőlőhegyeken, parkokban, öreg temetőkben, kertekben. Költ lakott helyektől távol, folyóárterek öreg fáinak odvaiban, fasorokban, gyümölcsösökben, legelőerdőkben is. A kertekben kihelyezett B típusú odút szívesen elfoglalja. 14cm, hím és a tojó hasonló. Csokoládébarna fejteteje és a fej oldalán levő fekete folt különbözteti meg a házi verébtől. Kisebb és karcsúbb mint házi veréb, viselkedése is óvatosabb. Kb. 80%-al nagyobb számban fészkel a mezőgazdasági területeken, mint a házi veréb. A városok belsejében nem költ. Hazai vizsgálatok szerint áprilistól augusztusig évente kétszer költ. Jó idő esetén már március végén, hűvös, csapadékos időben csak április második felében kezdődik a költés. A fészeképítéshez száraz fűszálakat, szalmát, tollakat, bálazsinór darabokat is felhasználnak.

A fiókákat kizárólag állati eredetű táplálékkal etetik, különböző rovarokat, sáskákat, csupasz hernyókat, szúnyogokat kapnak eledelül, de mindig kisebb példányokat  mint a háziveréb fiókák. Az etetés egész napos vizsgálata során a két hatnapos fiókának a szülők 16óra alatt 86-szor vittek táplálékot, óránként 5-6 alkalommal. Májustól augusztusig az öreg madarak is kizárólag rovartáplálékot fogyasztanak. Öszszességében több rovart fogyaszt mint a háziveréb. A fészekalj 5-7 tojásból áll. A kotlási idő 13-14nap. A fiókák a 13. és 14. napon hagyják el az odút. Mindkét szülő eteti őket. A mesterséges fészekodúból a fiókák 2-3 nappal később szállnak ki. Állandó madár, de a gyűrűzések tanúsága szerint messzebbre is elkóborol. Egy Zircen 1975. február 23-án gyűrűzött példányt 1975. április 28-án a szlovákiai Stare Mestóból jelentették vissza.

Változatos csiripelése magasabb hangú, mint a háziverébé. 2007-ben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az év madarának választotta. A faj állománya az utóbbi 3-4 évtizedben drasztikusan csökkent Nyugat-Európában, olyannyira, hogy Nagy-Britanniában az eredeti létszám 3%-ra csökkent. Magyarországi állománya 1,5 -2 millió párra tehető.Védett madár, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.

Nagyítás >

Széncinege (Parus major)

A legismertebb cinege. Feje és nyaka fényes kékesfekete, arcfoltja fehér. Testalja citromsárga, mellén és hasán fekete, hosszanti sáv. Háta szürkészöld, farcsíkja és farka szürkéskék. A fiatalok sapkája barnás, arcfoltjuk sárgás. A széncinege rendkívül élénk, éber madár. Hajnaltól alkonyatig mozog, hol a fák törzsét, hol a legvékonyabb ágakat kutatja, ide-oda röppen, fejjel lefelé tornászik. Minden mozdulata ügyes, figyelmét semmi sem kerüli el. Ahol nem kell veszélytől tartania, ott nagyon bizalmassá válik, ő jár legsűrűbben a mesterséges madáretetőkre. Téli hidegben szívesen eszi az olajos magvakat, napraforgót, tökmagot, diót. A marha és birkafaggyút, főtt szalonnát (ne legyen sós!) is elfogyasztja. 14cm. Hangja rendkívül változatos. Csengő kora tavaszi énekére számtalan magyar hangutánzó kifejezés van:"kicsit-ér, kicsit-ér", nyitni-kék, nyitni-kék" stb. Hívó és veszélyt jelző hangjai hasonlóak a kisebb cinegék hangjaihoz. Az erdei pinty szavára emlékeztető "pink-pink" hangon is szól.

Az első tojásokat az időjárástól függően április elején vagy közepén rakja le. Június elején a populációk egy része másodszor is költ. A másodköltések aránya annál kisebb, minél sikeresebb volt az első költés. Természetes vagy mesterséges odúkban költ, de megtalálhatjuk fészkét postaládában, csőben, kerítésoszlopban, fali üregben, stb. Az alacsonyabban lévő fészkelőhelyeket kedveli. A hím tél végén-kora tavasszal foglalja el területét és azt a költés ideje alatt a fajtársakkal szemben védelmezi. A revír (terület) nagysága a környezettől függően 0,2-1,0 hektár lehet. A tojó egyedül építi a gyökér vagy fűszál alapra sok mohából összehordott fészkét, amelynek csészéjét szőrrel és egyéb puha anyaggal béleli. A tojások száma 6-13db. A kotlás az utólsó tojás lerakása előtt 1-3 nappal kezdődik és 13-15 napig tart. Csak a tojó kotlik, ha elhagyja a fészket, a tojásokat betakarja.

KÓRODI-GÁL (1960) megfigyelései szerint a szülők egymást váltva naponta átlagosan 360 alkalommal visznek 2-3 rovart és pókot a fiókáknak. A 20-22 napig tartó fiókaetetés során több tízezer rovart és pókot szed össze egy-egy széncinegepár. A fiókanevelés idején legfontosabb táplálékát a hernyók képezik. A gyümölcsösökben költő széncinegék táplálékában a lombfogyasztó hernyók nagyobb arányban fordulnak elő, mint egy természetes élőhelyen (erdőben). Téli táplálékát bogarak, levél és pajzstetvek, pókok, illetve különböző magvak alkotják. Hazánkban a költési idő szakban gyűrűzött cinegék nagyobbik része helyben marad, kisebbik része viszont messzire elkóborolhat pl. dél felé Olaszországba vagy észak felé Lengyelországba A gyűrűzések azt mutatják, hogy a tőlünk északabbra, Szlovákiában, Lengyelországban, Oroszországban vagy Ukrajna területén költő egyedek egy része rendszeres téli vendég nálunk. B típusú mesterséges odúban könnyen megtelepíthető. Védett madár, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.

Nagyítás >

Kékcinege (Parus caeruleus)

11cm, fejteteje, szárnya és farka ragyogó égszínkék. Testalja citromsárga, arca fehér. A szem vonalában vékony kékesfekete sáv veszi körül a fejét. Kékszínű sapkája alul fehéren szegett. Tarkóján fehéres folt, háta zöldes árnyalatú. A fiatalok háta zöldesbarna, arcfoltjuk sárga. Viselkedése a széncinegéhez hasonló. Hangja: változatos "csi-csi-csit" hívóhangok. Éneke magas "trüi-titi-trüi-titi". Elsősorban az idősebb lomberdőket kedveli, kisebb számban megtelepszik gyümölcsösben, erdőszéli kertben, parkban és folyómenti hullámtéri erdőkben is. Ha teheti, magasabban elhelyezkedő odút választ. Az első tojásokat  április elején, általában néhány nappal korábban rakja, mint a széncinege. A populáció kisebbik része május végén-június elején másodszor is költ. A kevés gyökér és fűszál alapra sok mohából épített, szőrrel bélelt, 6-9cm magas fészket a tojó építi. A hím is hord fészekanyagot, de azt a tojó építi be. A tojások száma 6-14, kivételesen 15 is lehet. Ritkán az is előfordul, hogy két tojó azonos fészekbe rakja tojásait. Ilyen esetben a tojásszám az említettnél nagyobb. A tojó 14 napig üli a tojásokat. Hideg, esős tavaszokon 20-21 napos kotlás is lehetséges. A fiókák 18-22 napig maradnak a fészekben, ezalatt mindkét szülő táplálja őket.

KÓRODI-GÁL (1960) megfigyelései szerint a tojó és a hím együttesen naponta több mint 330 alkalommal etetett. Táplálkozóhelyei és tápláléka is erősen hasonlít a széncinegééhez. A költési időben szinte kizárólag lepkehernyókkal, pókokkal táplálkozik. Esetenként elfog néhány poloskalárvát, lószúnyogot, bársonylegyet, bogarat. Kisebb termete miatt többet tartózkodik a vékonyabb gallyakon, ahol a széncinegét ritkábban figyelhetjük meg. A szén és barátcinegéhez képest többször keresi és fogyasztja táplálékát az ágakon háttal lefelé függeszkedve. Ősszel és télen más cinegefajokkal együtt vegyes csapatokban kóborolva keresi élelmét. Gyakran megfigyelhetjük nádasokban is, ahol nagyobb csapatai is áttelelnek. Állandó, illetve kóborló madár.

Hazánkban eddig cseh és litván gyűrűs példányok kerültek meg. Erdő és mezőgazdasági jelentősége nagy, mivel táplálékában tömegesen szerepelnek a különböző rovarkártevők. A korszerű gazdálkodásban egyre kiterjedtebben alkalmazott biológiai védekezés fontos tényezője lehet a széncinegével együtt. A kékcinege legszívesebben a 26-28 mm átmérőjű (A típus)  bejárónyílással ellátott odút foglalja el, de B típusú odúban is költ időnként. Hazai állománya stabil, nem veszélyeztetett. Esetenként az erdei pele, a menyét és az erdei sikló elpusztíthat egy-egy fészekaljat. Télen a kihelyezett madáretetőket is felkeresi. Védett madár, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.