Egyéb odúlakók

Mogyorós pele (Muscardinus avellanariua)

Testhossza 7-9 cm, farokhossza 6-7 cm, súlya 23-43 gramm,a téli álom megkezdése előtt a legsúlyosabb. Dúsan szőrözött farka különbözteti meg a hasonló nagyságú egerektől. Bundája felül sárgásbarna, a hasa alja fehér. Füle lekerekített, viszonylag kicsi. Feltűnően nagy fekete szeme az állat éjszakai életmódjára utal. A mogyorós pele rendkívül ügyesen mozog a bokrok ágain. A szürkület beálltával kezd tevékenykedni, de még napfelkelte előtt ismét visszatér búvóhelyére. A legkülönbözőbb erdőkben megtalálhatók, ha ott gazdag aljnövényzetet találnak. Különösen kedveli a nagyobb parkokat és ligeterdőket. Kókán a NATURA 2000-es égeres ligeterdőben a Malomárok területén, a Varga-hegy egyes részein és a Várakon is előfordul.

Éjszaka tevékeny, téli álmot alszik. Erősen ragaszkodik megszokott területéhez. A nőstények általában egy alig 100 méter sugarú körön belül maradnak. A hímek valamivel nagyobb távolságra is elkóborolnak. A mogyorós pelék főként a bokrokban keresik táplálékukat. Ahogy az idő szeptember felé közelít, mind gyakrabban szakítják meg éjszakai tevékenységüket, míg aztán október végén áprilisig tartó téli álomba merülnek. Ehhez fűszálakból művészi, gömb alakú fészket készítenek a talaj száraz üregeiben vagy a felszínhez közeli gyökerek között. Néha a madarak számára kihelyezett mesterséges fészekodúkat is elfoglalják. Nyári fészkeiket, gyakran többet is a bokrok ágain építik. A fészek belsejét finomra rágott növényi részekkel bélelik, itt hozzák világra kölykeiket.

Nagy hőség idején a mogyorós pelék nyári álomba merülhetnek. Ez az állapot a téli álom megfelelője. Bár a téli álomnál az állat testhőmérséklete csaknem a fagypontra száll alá és a szívverés is tizedére csökken. Az alvó állatok csak minden 5-10 percben vesznek lélegzetet. Tápláléka elsősorban növényi, de kora tavasszal rovarokat, azok lárváit is eszi. Tölgymakkok, fenyőmagvak, dió, mogyoró mellett szívesen fogyaszt gyümölcsöt, bogyókat, rügyeket, friss hajtásokat.

A párosodási időszak nyomban a téli álmot követően megkezdődik. A nőstények 22-24 napi vemhesség után június végén, július elején, majd július végén, augusztus elején többnyire 3-5, de akár 9 kölyköt hoznak a világra. A fiatalok 18 napos korukban kezdenek látni. A szabadban 3-4 évet élhetnek. Ellenségei; a menyét, hermelin, baglyok, hazánkban főleg a macskabagoly. Élőhelyeinek felszámolása, átalakítása, pl. az erdőszéli cserjések, a hétvégi kerteket, gyümölcsösöket elválasztó természetes sövények megszüntetése az adott állomány eltűnését idézhetik elő. A kora tavaszi fű és cserjeégetések is veszélyeztetik az áttelelőket. Védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Erdei pele (Dryomys nitedula)

8-10 cm, farokhossza kb. 8 cm, tömege 30-70 g, bundája vörhenyesbarna. Füle viszonylag kicsi, csak alig ér ki a bundából. A sűrű, változatos fajösszetételű erdőszegélyeket, sűrű bokrosokat, felhagyott gyümölcsösöket kedveli, a kisméretű bokrosokban nem telepszik meg. Lakott emberi településeket kerüli. Megtelepszik faodúkban és a  megfelelő nagyságú mesterséges fészekodúban is. Kókán először 2005 áprilisában találtuk odúellenőrzés alkalmával a Felső-hegyi fenyvesben lévő odútelepen. 2007-ben a Malomárok határrészben került szem elé, ugyancsak B típusú odúban. 2009 júniusában a Felső-hegyi fenyvesben a 109-es számú odúban 4 kölyköt figyeltünk meg. Előfordulása a térségünkben rendszeressé vált, bár jóval ritkább mint a mogyorós pele.

Elsősorban magvakat, rügyeket, fiatal hajtásokat, virágokat fogyasztanak. Az utódnevelés időszakában állati eredetű táplálékra térnek át (lepkék, bogarak, lárvák, tojások, madárfiókák, stb.). Ősszel érett gyümölcsökkel, olajos magvakkal táplálkoznak. Hazánkban általában évente egyszer ellenek 3-5 kölyköt. 16 naposan nyílik ki a szemük, az újszülött pelék szoptatása 28-30 napig tart. Csak a második évben lesznek ivarérettek. Kis egyedszámú, egymástól elszigetelt populációi fokozottan érzékenyek környezetük bolygatására. Védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

Vörös mókus (Sciurus vulgaris)

Testhossza 20-30 cm, farokhossza 14-25 cm, testsúlya 200-500 gramm. Hossszú bozontos farok és "ecset formájú" fülek jellemzik ezt a rendkívül fürge állatot. Hasi oldala mindig világos, a színváltozatok előfordulása az élőhelytől függ. Lombos erdőkben és a városi parkokban ahol a tűlevelű fák aránya kicsi, a vörösesbarna típus az uralkodó, míg a fenyőerdőkben szinte kizárólag csak feketés, vagy sötétbarna példányok találhatók. Színezetük mindig a környezetbe való beolvadást segíti elő. A sötét fenyőerdőben a sötétbarna mókus sokkal kevésbé tűnik fel, mint a rókavörös, és fordítva. A különböző típusok néha egymás mellett is előfordulnak.

A mókus rendkívül ügyesen mászik. A fa törzsén csaknem ugyanolyan gyorsan és ügyesen fut felfelé és fejjel lefelé is. Nagyokat és pontosan ugrik. Kis súlya lehetővé teszi, hogy a fa koronájának külső részein és a vékony gallyakon is biztonságosan közlekedjen. Hosszú, bozontos farka ugrás közben egyensúlyozásra és kormányzásra szolgál. Kiáltása: "csukk,csukk", élőhelye: a legkülönbözőbb erdőtípusok. Kókán a vörös és a sötétbarna színváltozatát is megfigyeltük. Eddig a Malomárok, a Varga-hegy, Beregkút és a Felső-hegy határrészeken láttuk. 2007-ben a NATURA 2000-es védett égeres galéria erdőben egy D típusú odúban két kölyköt találtunk az odúellenőrzés során Fecske Adrián tagtársammal.

Tágas faodúban vagy a koronaszintben, ágvillába építi golyó alakú fészkét gallyakból, falevelekből. Itt alszik és itt hozza világra kölykeit. Valódi téli álomba nem merül, csupán felváltva alszik és pihen. Ősszel és télen az eldugott mogyorókat, diókat, fenyőtobozokat, makkot keresi elő. Szaporodási időszaka tavaszra és nyár elejére esik. 28 napos vemhesség után hozza világra 4-5, ritkán 7 kicsinyét. A mókus tápláléka változatos, mindent elfogyaszt amivel rágófogai megtudnak birkózni. Étlapján szerepel a dió, makk, fenyőmag, bogyók, gyümölcsök, gombák, madártojások, madárfiókák és különböző kisállatok. A mókus legfőbb ellensége a héja és a nyuszt. Védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.