![]() |
Madárvideók: |
Búbosbanka |
Nagy fakopáncs |
Feketerigó |
Fehér gólya |
Széncinege |
Füstifecske |
A kislexikonban a madarakkal kapcsolatos *-gal jelölt szavakat, kifejezéseket magyarázzuk el részletesebben érthető módon.
Herman Ottó (1835-1914)
Természettudós, néprajzkutató, régész, politikus.
1835 június 26-án született Breznóbányán. Az utólsó magyar polihisztorként is nevezték. Felvidéki szász családba született, apja orvos volt. Iskoláit Miskolcon kezdte. Jelentkezett katonának az 1848-49-es szabadsáharcban, de fiatal kora miatt hazaküldték. Élete végéig Kossuth Lajos híve maradt, többször meglátogatta torinói száműzetésében 1853-56 között. A Bécsi Politechnikumbam folytatta géplakatos tanulmányait, itt keltették fel érdeklődését a természettudományok, elsősorban a rovartan és a madártan. 1857-ben 12 évre besorozták katonának, de hat év után sikerült leszerelnie és folytathatta tanulmányait.
1863-ban harcolt a Lengyel Szabadságharcban. Felesége Borosnyay Kamilla (1856-1916) írónő. Foglalkozott madarak preparálásával, így került kapcsolatba a Muzeológiával. A Kolozsvári Múzeumban is dolgozott konzervátorként, ő rakta le később a híressé vált állattani gyűjtemény alapjait. Hamarosan felfigyeltek rá és amikor felkérést kapott Bécsből, hogy vegyen rész egy afrikai álattani gyűjtést folytató expedícióban, a Magyar Természettudományi Társaság többéves ösztöndíjat adott neki, hogy itthon tartsa. Megbízásukból megírta a nemzetközi elismerést arató, hazai pókfaunáról szóló monográfiáját.
1875-ben a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa lett. 1885-ben rendezte meg a híressé vált Halászati Kiállítását. 1888-ban tanulmányúton vesz részt Norvégiában és hatalmas madártani anyaggal tér haza. 1891-ben megszervezi a külföldön is sikert arató Nemzetközi Madártani Ornitológus Kongresszust. Ekkoriban írja legnagyobb jelentőségű műveinek nagy részét. Bejárta az országot, Bugacot, a Nagykunságot, a Bakonyt, Somogy vidékét, Erdélyt. 1896-ban a MILLENIUMON nagysikerű kiállítást rendezett, amelyik 1900-ban Párizsba is kijutott. 1893-ban ő hozta létre a Magyar Ornitológiai Központot, amelynek haláláig igazgatója volt.
Rengeteget publikált, sok könyvet írt, több folyóiratot szerkesztett és sokat tett a tudományok népszerűsítéséért. Fontos szerepet játszott az Állatvédő Egyesület 1883-as megalapításában is. Elkészítette a Magyar Állattartás Történeti Összefoglalóját és Szakszótárát. 1914- decemberében a Kossuth Lajos utca és a Múzeum körút kereszteződésében akart átmenni az úttesten, ahol egy társzekér elütötte, a jobb lába törött el. Lábadozás közben tüdőgyulladást kapott és december 27-én elhunyt.
Csörgey Titusz (1875-1961)
Ornitológus, Herman Ottó tanítványa és munkatársa. 1896-1935-ig az Ornitológiai Központ, illetőleg a Madártani Intézet munkatársa. Világviszonylatban is a kiemelkedő természettudósok közé tartozott. Tudóstársaival ellentétben ő közérthető nyelvezettel fogalmazta meg tanait, fontos céljának tartotta, hogy a hétköznapi emberek számára is népszerűsítse a madártan tudományát. Több madártant népszerűsítő munkája - példul az Útmutató a mesterséges fészekodvak alkalmazásához (Budapest 1913) című - semmit sem veszített aktualitásából a mai napig. Elismert madárillusztrátorként is számontartották. Csörgey Titusz XX. század eleji népszerűsége kettős gyökerű. Egyrészt fakad a közérthető tudós magatartásából, másrészt a "madármunkások" szeretetéből, az értük való tenni vágyás gyakorlattá formálásából.
(Forrás: MME)
Polihisztor: - Polihisztornak a több tudományágban kiváló, egyetemes tudású személyt nevezzük.
Biotóp:- élőhely
Extenzív: - terjeszkedő, kifelé terjedő külterjes gazdálkodás, nem istállózott, edzett hziállat pl. szürkemarha.
Vártamadár: - mindig valamilyen kiemelkedő ponton figyeli zsákmányát.
Area: - Elterjedési terület. Biogeográfiai fogalom, egy adott faj egyedeinek előfordulási területe. Ökológiai szempontból egy faj elterjedésének környezet iránti igényei szabnak határt.
Kockaháló: - Ragadozómadarak befogására szolgál, oldalai 1m X 1m nagyságúak. A négy sarka általában nádszálra van rátéve, emiatt kockaformát mutat. A háló alá élő házigalambot tesznek béklyózva, ami a madár mozgását nem akadályozza, csak nem tud elrepülni. A háló nyílt terepen, a ragadozómadarak számára jól látható helyen van felállítva. A ragadozó támadásakor a háló összeborul és foglyulejti a támadót.