Hírarchívum
Vörösbegy

Szereti az olívaolajat? Évente több százezer madár haláláért felelős!

Évente több százezer védett madár pusztul el Dél-Európában az ipari olívaolaj-termelés miatt. A költözőmadarak a Európa melegebb részeire költöznek október és június között, a probléma viszont az, hogy ez pont egybeesik azzal az időszakkal, amikor elkezdik betakarítani az olívaföldeken a megérett bogyókat.

Ezt pedig sok helyen úgy teszik, hogy éjszaka is dolgoznak a földeken, a bogyókat pedig gyakorlatilag leporszívózzák a fákról. A fákon fészkelő, alvó madarak pedig ennek a megoldásnak lesznek az áldozatai. A kisebb, kézi termelésre beállt földeken ezzel nincs probléma, ezeken a helyeken nem szívással, hanem rázással szedik le a bogyókat a fákról.

Bővebben >

Tavaszi madárles

Tavaszi madárles - túra

2019. április 6-án megtartottuk a meghirdetett tavaszi túránkat, amit a tápiószecsői halastavakhoz szerveztünk.

Ugyan az időjárás kétes volt, reggel úgy döntöttünk, hogy a túrát megtartjuk. 9 órakor találkoztunk a résztvevőkkel a tápiószecsői vasútállomáson, ahonnan kocsival mentünk el a halastavakig. Szép számban jöttek el a jelentkezők, a túra elején mintegy 45 fő volt. Pechünkre amint kiértünk a tóhoz, szemerkélni kezdett az eső, ami egészen a túra végéig kitartott, sőt néha egy-egy hevesebb zápor is a nyakunkba zúdult. Az időjárás miatt többen visszafordultak a túra közben, de a végéig így is több, mint 25-en maradtunk.

Aki velünk tartott nem bánhatta meg, rögtön a túra kezdetén egy fekete gólya párral találkoztunk és az egyik távoli fán spektív segítségével megnézhettünk egy tavasszal és ősszel rendszeresen előforduló ragadozómadarat, egy halászsast. A tórendszer végénél külön élmény volt, hogy láthattuk vadászni is; mintegy 20-30 méterrel előttünk csapott le -sikeresen - zsákmányára. Ezen felül még találkoztunk nagy kócsagokkal, egy kis kócsaggal, dankasirályokkal, kárókatonákkal, szárcsákkal, búbos vöcskökkel, cigányrécékkel, kanalas récékkel, barátrécékkel, bütykös hattyúkkal.

Külön érdekesség, hogy az egyik hattyún egy nyakgyűrű is van, és a gyűrű alapján a madár minimum 21 éves, és ha minden igaz, akkor ő a legidősebb gyűrűs egyed a magyar adatbankban (a madarat 2001-ben gyűrűzte Albert László Siófokon, és ekkor is már kifejlett, azaz legalább 3 éves volt). A túra végére még egy nem túl szégyellő billegetőcankó is a szemünk elé került, aki az egyik leeresztett halastó partján kereste táplálékát.

Köszönjük mindenkinek a részvételt, és reméljük, hogy az időjárás ellenére azért mindenki jól érezte magát.

Mikus Máté

Békamentő gólyaváró családi nap

Március 23-án ismét részt vettünk a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében megrendezett Békamentő gólyaváró családi napon.

A rendezvényen önálló standdal vettünk részt kiállítóként, ahol a közel 450 látogató informálódhatott a mesterséges odúk típusairól, kihelyezési praktikáiról, az itatók és etetők fontosságáról, annak üzemeltetési idejéről, gyakorlati madárvédelemről. Lehetőség volt a rendezvényen nyereményjátékban részt venni, ennek célja az volt, hogy a standdoknál valamilyen feladatot megoldva - nálunk ez az év madara kvíz helyes kitöltése - aláírást szerezzünk, majd az összes aláírást megszerezve részt vehettünk az értékes ajándékok kisorsolásában.

A rendezvény fő célja a békamentésen felül, hogy a látogatók megismerjék a helyi termelők termékeit a Tápió Natúrpark keretein belül, megismerkedhessenek a környéken tevékenykedő civil és hivatásos természetvédelmi szervezetekkel, a helyi önkéntes tűzoltókkal, hagyományőrző egyesülettel, kézműves csoportokkal, sajtkészítővel, méhésszel, lángosossal. A gyerekeknek kedvezve a rendezők szalmaugrálóvárat állítottak alagúttal, a Nemzeti Park mobil barlangját is nagy örömmel mászták végig a gyerekek, emellett lovagolhattak, íjászkodhattak, simogathattak bárányt és megnézhették a rendkívül érdekes és kacagásban gazdag állatbemutatót. A rendezvényen végig látogatható volt a Jászberényi Állat- és Növénykert kiállítása, ahol a sok érdekes állat és koponya mellett egy hatalmas óriásteknőst is simogathattak az érdeklődők.

A madárgyűrűzés mellett idén egy újítást is eszközöltünk, ahol helyi csoportunk és a Farmosi Madárvárta önkéntesei órás váltásokban járták végig a volt Nagy-nádast és megfigyelésüket egy társunk rögzítette a rendezvény közepén egy hirdetőtáblára, amelyen figyelemmel lehetett kísérni a területen tartózkodó madárfajokat.

A nap folyamán a számos érdekes program mellett lovaskocsis szállítással látogatható volt a farmosi vízparti élet háza, egy rövid és hosszú túrán is részt vehettek a vállalkozó szellemű emberek.

A programok vége felé a madárgyűrűzők egy kékbegy jelölésével színesítették a programot, majd a rendezvény afterprogramja alatt egy havasi pityer és egy csörgő réce is meglátogatta a madárvártát. Ezúton is szeretnénk gratulálni Király Krisztián gyűrűzőnek a ritka madarak megfogásáért.

Sári Gergő
Fotók: Nádai Zsombor, Bíró László István, Szauer Zsolt

Természetvédelmi előadás Kókán

'Digitális természetvédelem' előadás

Az idei évben a kókai Művelődési ház egy programsorozatot szervezett, amit "A digitális világban mindig tanulni kell" címmel láttak el. 2019. március 23-ra engem is felkértek, hogy tartsak egy rövid előadást. Az előadásomat "Digitális természetvédelem" címre kereszteltem, melyben különböző mobiltelefonra is letölthető applikációkat mutattam be, amik segíthetik a természetjáró emberek ismeretszerzését.

Az előadás során bemutattam az MME Madárhatározó, valamint a Kétéltű- és hüllőhatározó appot. Ezen felül pedig még egy-egy fa- és növényhatározó alkalmazást, valamint egy fotózást segítő alkalmazást is bemutattam. Ezek mind ingyenesen letölthető programok, és a hétköznapokban hasznukat vehetjük. Az előadássorozat ezen napján 25 ember vett részt.

Ezúttal is szeretném megköszönni Tölgyesi Editnek a meghívást és remélem a résztvevők is hasznosnak találták a bemutatót.

Mikus Máté
(a kép a kókai Művelődési ház tulajdona)

A Kókai madárodútelepek ellenőrzése, takarítása, karbantartása, illetve új odúk kihelyezése, kiépítése.

2018. októberétől március végéig 8 odútelepen végeztem el az odúk takarítását, karbantartását. (Kenderföldek, Ritva-legelő, Égeres galériaerdő, Kis-fenyves, Nagy-fenyves, Felső-Tápió melletti rét, Malomárok, Vargahegy-fenyves.) A vadászháznál lévő odútelepet nem ellenőriztem, mivel minden évben itt zajlik a CES április közepétől. A szükséges munkálatok ekkor lesznek a hálóellenőrzések közötti "holt időben." A 8 odútelepen 17 db. B típusú odút cseréltem ki. 2018.-ban 50 db. B , 15 db. szalakótaodút, és 5 db. vércseládát vásároltunk a hcs. részére Mányról. Az odúk szállítását a Kókai telephelyre most is, mint minden évben 2013. óta, Gódor Miklós tagtársunk Electriko nevű cége végezte ingyen. Ezúton is köszönjük Miki nagylelkű támogatását.

Az előző évről maradt 21 db. B, 7 db. szalakóta odú és 2 db. vércseláda. Február végén 24 B, 3 szalakóta és 1 db. vércseládát adtam át Lengyel János Nagykátai tagtársunknak. Ebből 20 db. B odút helyezett ki Tápiószelén a Növényi Diverzitás Központ parkjában. Ezzel az új madárodúteleppel 18-ra bővült a Tápió-vidéki helyi csoport fészekodú telepeinek a száma. 4 db. B odú a Tápiószelei Blaskovich Múzeum parkjában működő odútelepen kerül kihelyezésre. Ezt az odútelepet Szőke Tamás tagtársunk felügyeli.

A 3 szalakótaodúval és az 1 vércseládával Nagykátán az Erdőszőlő térségében kialakított odútelepünket bővítjük. Ezt a telepet is Lengyel János gondozza az édesapjával. A Kókai telephelyen lévő készletből 4 db. B odúval ajándékoztuk meg két új tagunkat. 2 db. szalakótaodú a Tápiósági odútelepünkre került, ennek a telepnek a kezelését Sári Gergő végzi.

Március 15-én 2db. szalakótaodút helyeztem ki Kókán, a Ritva-legelőn. A hajdani dohánypajták romjainál pedig búbos bankáknak készítettem betondarabokból és téglákból 2 fészkelőhelyet.
Tavaly itt költött egy pár az építőanyag törmelék között. Természetesen ez csak egy lehetőség a bankák számára, de ez egy biztonságos "vár" a sikeres költés szempontjából.

2018-ban nyár végén végzett területbejárás során úgy ítéltem meg, hogy Kóka és Sülysáp között, a Felső-Tápió patak melletti réten még 3 db. szalakóta odút és egy vércseládát érdemes kihelyezni. Március 23-án helyeztük ki ezeket a madárvédelmi eszközöket Sárközi Tamással.
Március 30-án a hcs. telephelyén búbosbanka részére készítettem egy stabil fészekodút.
Jelenleg a Tápió-vidéki helyi csoport tulajdonában a 18 odútelepen lévő odúk száma meghaladja az 1300 db.-ot.

Kertész László

Madárpusztítás

Vészesen fogy a madárpopuláció

A dél-európai, közel-keleti és észak-afrikai vadászatnak és befogásnak évente átlagosan huszonötmillió madár esik áldozatul, de a monokultúrás mezőgazdaság és a klímaváltozás jóval nagyobb pusztítást végez az állományokban - írta a Magyar Hírlap.

A lapnak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője elmondta, a mediterráneumban évezredek óta bevett gyakorlat a vonuló madarak vadászata. A közösségi médiában és a televízióban látható képek, amelyeken emberek félautomata sörétes puskával lőnek, hálóval és ragadós anyaggal bekent ágakkal vadásznak a vonuló szárnyasokra, sokkolók.

DE TÉVEDÉS AZT HINNI, HOGY KIZÁRÓLAG EZ AZ OKA AZ EURÓPAI MADÁRÁLLOMÁNY FOLYAMATOS FOGYATKOZÁSÁNAK.

Orbán szerint amikor valaki háborog, hogy Libanon polgárai tömegesen esznek fecskét ebédre, jusson eszébe, hogy Magyarországon sajnálatos gyakorlattá vált a fecskefészkek leverése a költési időszakban, és a gólyák sincsenek biztonságban, mert némelyeket zavar a kelepelés.

A mediterrán madárvadászatról elmondta, nem reális elvárás az, hogy a Földközi-tenger mentén élő népek máról holnapra felhagyjanak évezredek óta meglévő szokásaikkal. Ugyanakkor tény, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság a klímaváltozással együtt sokkal nagyobb pusztítást végzett és végez az európai madárállományban, mint a vadászat.

Orbán szerint ha második világháború előtti vagy a még korábbi viszonyokat tekintjük, a vadászat hiába irtotta ki a madárállomány nyolc-tíz százalékát, ezt a fajok gond nélkül tudták pótolni. Napjainkra azonban a nagyüzemi mezőgazdaság és a klímaváltozás csökkentette a madarak élőhelyeit, a növényvédő szerek intenzív használata pedig tovább pusztítja a madarakat és táplálékbázisaikat.

A korábbi mennyiségnek gyakran alig tizedére fogyatkoztak az állományok, így egyszerűen nem születik elég fióka. Ebben a helyzetben pedig a vadászat is kritikus tényezővé válik - mondta.

A vetési varjú állománya 93 százalékkal apadt, a hajdani kétszázötvenezer pár helyett ma mindössze huszonháromezer található Magyarországon. Angliában a mezei verebek 96 százaléka tűnt el néhány évtized alatt, és a hatóságok most jelentős összegeket fordítanak arra, hogy az ugyancsak vészesen leapadt fülemüle és vadgerle állomány morzsáit megőrizzék.