Hírarchívum
Veréb

Bajban vannak a verebek, és ez azt jelenti, hogy mi is

A leggyakoribb énekesmadarunk, de szürkesége miatt olyan szépen bele tud olvadni a környezetébe, hogy észre sem vesszük. Lehet, hogy emiatt sem tűnik fel, hogy egyre kevesebb veréb ugrándozik és csivitel a városokban.

A Veréb Világnap - igen, ilyen is van - alkalmából futjuk át, miért is van bajban ez a még közönségesnek tekinthető madár.

Bővebben >>

Fecskefészek

Kétezer tonna betegségterjesztő rovar maradhat életben a fecskepusztulás miatt

A Magyar Madárvédelmi Egyesület felhívást adott ki, amiben mindenkit arra buzdít, hogy a tavasz közeledtével tegyen ki a fecskéknek műfészkeket, így segítve elő a fecskék szaporodását, ami nekünk is csak jó lehet.

Az elmúlt közel két évtizedben legalább megfeleződött a hazai fecskeállomány, ami nemcsak azért nagy baj, mert olyan őshonos madaraink tűnhetnek el éveken belül, mint a füstifecske, a molnárfecske és a partifecske, hanem azért is, mert a klímaváltozással újabb kártevő és betegségterjesztő rovar- és szúnyogfajok jelennek meg Magyarországon is, amik ellen a leghatékonyabb biológiai védekezést pont a fecskék jelentenék, na meg a denevérek.

Bővebben >>

Európai Madármegfigyelő Napok 2019

Idén is részt vettünk az Európai Madármegfigyelő napokon. Szokásunkhoz híven a Tápiószecsői halastónál és a Farmosi Madárvártán jegyeztük fel a látott madarakat.
Az első napon Tápiószecsőre vettük az irányt. Sajnos az időjárás nem kedvezett nekünk, egész végig lógott az eső lába és néha el is eredt az eső. Ettől függetlenül azért láttunk madarakat, bár jóval kevesebbet, mint általában. Legnagyobb számban vonuló örvös galambokat figyeltünk meg. Az érdekesebb madárfajokat néhány barátréce, cigányréce képviselte. Ragadozó madarakból sem volt olya nagy bőség, de azért egy barna rétihéját sikerült alaposan megifgyelnünk, ugyanis miután kiült egy fára hosszú perceken át ott tartózkodott. Ezen a napon a rossz idő ellenére is 33 látogatót köszönthettünk.

Második nap a Farmosi Madárvártára látogattunk. A résztvevőket madárgyűrűzési bemutatóval és egy rövid - főleg botanikai - túrával vártuk. A gyűrűzést Sári Gergőnek (helyi csoportunk titkára ill. a DINPI Természetvédelmi őre) köszönhetjük, a túrát pedig Vidra Tamásnak (DINPI természetvédelmi őre, ill. tájegységvezető). A túra előtt Vidra Tamás egy pár szót említett az idén tavasszal bekövetkezett tűzesetről, amiben a nádas kb. 80%-a megsemmisült. Megismerhettük, hogy a tűz eredményeként milyen változások következtek be: pl. az idegenhonos növények könnyebben terjedhetnek, bizonyos madárfajok száma lecsökkent. Ezen a napon a látott madarak száma jóval nagyobb volt, köszönhetően annak a kb. 15000 seregélynek, akik a farmosi Nagy-nádas területén töltötték az éjszakát. Érdekességként 2 parlagi sast is láthattunk, ugyan tőlünk nagyon távol. Ezen a napon kb. 40 fő látogatott el hozzánk.

Köszönjük mindenkinek, aki részt vett a programon. Reméljük mindenki jól érezte magát. Külön köszönet a két nap lebonyolításában segítőknek.

Mikus Máté

Odúellenőrzések a Kókai és a Nagykátához tartozó Erdőszőlő területén lévő odútelepeken

Kókán jelenleg 6 élőhely típusban 8 mesterséges odútelepet tartunk fenn az odúkban költő madárfajok számára. Az első odútelepet 1983-ban létesítettem Kókán, az úgynevezett Kenderföldek területén. Ezt követték a felsőhegyi-fenyvesben, a felsőhegyi szőlő-gyümölcsösben, a Malomárokban, a Varga-hegyen, a Hajta-patak mellékága mentén, a Ritva legelőn és a lakott belterületeken kialakított odútelepek. 2008-ig közel 3000 db. odút és kb. 100 madáretetőt készítettem saját finanszírozással. 2009.-től mint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tápió-vidéki helyi csoportja, további odútelepeket hoztunk létre a Tápió-vidék településein.

Ezeket az odúkat már egy csökkent munkaképességű embereket foglalkoztató alapítványtól vásároljuk. Az ehhez szükséges pénzt az MME belső pályázatán szerezzük meg. Jelenleg odútelepet tartunk fenn, Kókán, Tóalmáson, Sülysápon, Tápiószecsőn, Tápióságon, Nagykátán, Tápiószelén. Odúink száma meghaladja az 1300 db-t. Ebből kb. 1100 db. az úgy nevezett B, 115 db a szalakóta, és a fennmaradó mintegy 100 db. speciális odú. ( boroshordó, eternitcső, bagolyodú, téglavár)

Kókán április 10 és május 30 között végeztem el a B típusú odúk ellenőrzését, az úgynevezett szalakóta típusú odúk és a speciális odúk ellenőrzését pedig május 25 és július 20 között. A B típusú odúk 85%-át elfoglalták a madarak, elsősorban széncinegék (65%) a többi odúban főleg mezei verebek, 2-ben csuszka, 1-ben nyaktekercs költött. Sok B odút a védett mogyorós pele, és a fokozottan védett erdei pele foglalt el. A speciális bagolyodúk közül 5-ben tapasztaltam a mókus jelenlétét.

Kókán célzottan helyeztünk ki az úgynevezett szalakóta odúkból a Felsőhegyi-szőlőkben, a Ritva-legelőn, a Malomárokban, a Hajta-patak mellékága mentén( búbosbankának, füleskuviknak ) a Felső-Tápió patak térségében pedig szalakótának. Ezen a területen vércseládákat is kiraktunk. Ezeket a madárvédelmi eszközöket térségünkben a vörösvércsék foglalják el, viszont Tápiógyörgye térségében a kékvércsék is szívesen költenek bennük.

 

 

Az idén 3 szalakóta odúnkban költött búbosbanka, 1 búbosbanka a tavasszal kialakított téglából készített "várban" nevelte 4 fiókáját. De a legnagyobb szenzációt a Kenderföldek területén szalakóta odúban költő füleskuvik jelentette. Hazánkban a füleskuvik az egyetlen vonuló bagolyfaj. Állománya az utóbbi években lassan emelkedik. Évek óta vannak megfigyeléseink erről a bagolyfajról, főleg a hangja alapján azonosítottuk költésidőben. Ez az első alkalom. hogy az általunk kihelyezett szalakótaodúban költött. A másik szenzáció számunkra, a szalakóta újbóli költése a Felső-Tápió térségében. Tavaly 33 év kihagyás után jelent meg újra. Az idén már 2 odúban költöttek.

A Nagykátához tartozó Erdőszőlő területén június 9-én ellenőriztük a szalakótaodúkat Lengyel Jani barátommal. Az idei esős, hűvös május nem kedvezett a szalakótáknak és a füles kuvikoknak sem. Ellenőrzésünk során azt tapasztaltuk, hogy az előző évekhez viszonyítva 2-2,5 héttel később kezdtek költeni a madarak. Július 14-én gyűrűztük meg a szalakóta fiókákat, még ekkor is volt 2 odú, amiben túl fiatalok voltak a fiókák ahhoz, hogy a lábukra felhelyezzük a gyűrűt. Itt is lassan emelkedik az odút foglaló szalakóták száma, ezért jövőre 6-8 újabb odút fogunk kihelyezni.

Kertész László

Gyurgyalag és partifecske költési eredmények Kókán

Az idén is, mint minden évben, felújítottuk a Ritva-legelő végében lévő fészkelő telepet kézzel és géppel is. A hajdani közlegelőn markológéppel tettük fészkelésre alkalmassá a partfalat. A felmérés során itt 4-5 pár gyurgyalag és ugyanennyi partifecske költését tapasztaltam. A Ritva-legelő végén 6-7 pár gyurgyalag és 5 pár partifecske költött. Ettől a helytől mintegy 200 méterre, a régi dohánypajták romjainál 6 pár gyurgyalagot láttam rendszeresen a közeli kiszáradt akácfa ágain. Partfal hiányában az útpadkában próbálkoztak fészkelőüregeket kialakítani, több-kevesebb sikerrel. Ez a fészkelési mód sok veszéllyel jár. Nagyobb eső esetén az üregekbe befolyik a víz és meghiúsulhat a költés.

A róka, a menyét, a házimacska is tönkreteheti a szaporulatot. Az úton áthaladó mezőgazdasági gépek pedig eltömíthetik a bejáratot és így az üregekben tartózkodó madarak elpusztulnak. Az ittlévő partfalat idő hiányában az idén nem újítottuk fel, költésre alkalmatlan volt a madarak számára. Jövőre okvetlenül felújítjuk ezt a fészkelőhelyet is, hogy a gyurgyalagok biztonságosan fel tudják nevelni fiókáikat. A gyurgyalag fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 ezer forint. A partifecske is védett faj hazánkban (50 ezer Ft), a hazai fecskefajok közül a legfenyegetettebb.

Kertész László

Fehér gólya

34 éves fehér gólya került meg Törökországban

1984-ben gyűrűzték Tolna megyében (gyűrűző: Zörényi Miklós) azt a fehér gólyát, amelyik Törökországban került kézre július elején.

A megkerülés egy sajnálatos eseményhez köthető, hiszen a madár elpusztult, de azzal az adattal amit a lábán hordozott kiderült, hogy ez a gyűrűs fehér gólya a legidősebb megkerült madár a hazai madárgyűrűzési adatbankban. Az EURING (European Union for Bird Ringing) adatbank alapján a legidősebb gyűrűs fehér gólya 39 évet élt (Svájc).


Gólya gyűrű

A kézrekerült fehér gólya jelölőgyűrűje (Madárgyűrűzési Központ Archívuma)

 

Fehér gólya megkerülési térképe

A kézrekerült fehér gólya megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A hazai adatbankban jelenleg 1617 fehér gólya kézre kerülési adatot tartunk nyilván. Ezeket a madarakat valamilyen okból sérülten vagy elhullott állapotban találták meg. Az esetek valamivel több mint a fele (51,1%) áramütés vagy elektromos távvezetékkel való ütközés, amely ennél a madárfajnál a leggyakoribb nem természetes mortalitási tényező.

További információ a fehér gólyákról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: link