Hírarchívum
Vándorsólyom

2018 év madara - a vándorsólyom

A vándorsólyom több évtizednyi szünet után 1997-ben költött újra Magyarországon.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a 20 éves évfordulóra emlékezve szenteli a világ leggyorsabb madarának 2018-at.

A vándorsólyom a világon mindenhol az erő, az ügyesség, a rátermettség szimbóluma volt, és az ma is. Címerekben, jelvényekben szerepel. Szimbolikus jelentőségén túl, nagyon is gyakorlati haszna volt a késő középkorig, amikor a héja mellett, a legelterjedtebben használt solymászmadár volt. Magyarországon abban az időben a vándorsólyom volt "a sólyom" a többi fajt, például a kerecsent más néven említik a krónikák.

 

Vándorsólyom sziklán

Vándorsólyom (Fotó: Michael Hanvey)

 

A lőfegyverek elterjedésével a solymászat, és vele a vándorsólyom jelentősége csökkent. A 20. században azonban, a solymászat újjáéledésével ismét előtérbe került. Ennek is köszönhető, hogy a növényvédő szerekhez kapcsolódó állománycsökkenésére idejében felfigyeltek a szakemberek, és az okokat feltárva sikerült megmenteni a teljes kipusztulástól. Magyarországon a faj eltűnése után több évtizedig nem lehetett solymászati, vagy más célra vándorsólymot tartani. A hosszú tiltás után, hazánkban az 1980-as évek óta lehet ismét vándorsólyommal solymászni.

Bővebben >

Biodiverzitás

A Biodiverzitás Védelmének Világnapja

A biológiai sokféleség nemzetközi napja vagy a biodiverzitás védelmének világnapja minden év május 22-én olyan világnap, amely az élővilág sokféleségére (biodiverzitás), illetve az azt fenyegető veszélyekre igyekszik ráirányítani a széles nyilvánosság figyelmét. 2015 óta május 22-én ünnepeljük a Magyar Természet Napját is.

1994-től a biológiai sokféleség nemzetközi napja december 29-én volt, de 2000-ben az ENSZ közgyűlésének határozta értelmében, a következő évtől minden év május 22. napján rendezik meg. A választás azért esett május 22-ére, mert 1992-ben ezen a napon fogadták el a Biológiai Sokféleség Egyezmény végleges szövegét az ENSZ Környezeti Programjának (UNEP) Nairobiban tartott konferenciáján. Az egyezmény "azt a célt tűzte ki, hogy 2010-re világszinten jelentősen mérsékelni kell a biológiai sokféleség csökkenésének jelenlegi ütemét. A 2010-re vonatkozó célkitűzést később a Fenntartható Fejlődés Világcsúcs is elfogadta.

Bővebben >

Méh

Május 20 a méhek világnapja

Vigyáznunk kell a méhekre, mert tőlük függ az élelem jövője. Május 20-án ünneplik a méhek világnapját, először a történelemben

Idén ünneplik először a méhek világnapját. Ennek apropóján az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) arra ösztönzi a világ országait és mindenkit, hogy tegyünk többet a méhek és más beporzók védelme érdekében, ugyanis élelelmünk változatossága és jövője a tét.

A méheket nagy veszély fenyegeti az éghajlatváltozás, az intenzív mezőgazdaság, a rovarirtó szerek, a biológiai sokféleség csökkenése és a környezetszennyezés együttes hatásai miatt. A világnap hivatalos ünnepségén Szlovéniában José Graziano da Silva a FAO főigazgatója azt mondta, hogy az országoknak beporzó-barát és fenntartható élelmiszerpolitikára és -rendszerekre kell áttérniük. "Nem folytathatjuk tovább a termelékenység fokozásának hajszolását, ami a peszticidek és más vegyi anyagok használatán nyugszik, melyek fenyegetik mind a haszonnövényeket, mind a beporzókat" - mondta Graziano da Silva.

Bővebben >

Pingvin

1,5 fokos globális felmelegedést még túlélne a fajok többsége

Megmentené a Földön élő növény- és állatfajok jelentős többségét a klímaváltozás hatásaitól, ha az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokban sikerülne korlátozni a Föld felmelegedését - hangsúlyozzák a Kelet-Angliai Egyetem kutatói.

A Science című folyóiratban közzétett tanulmányukban a tudósok kimutatták, hogy a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott elsődleges cél megvalósulásával, a 1,5 Celsius-fokos felmelegedéssel elkerülhető lenne a 2 Celsius-fokos melegedés esetében a növényeket és az állatokat fenyegető kockázatok fele és a rovarokat veszélyeztető hatások kétharmada.

Bővebben >

Traktor

A növényzet felét feléltük, a földi madarak 70 százaléka baromfi

Az ember csak az élőlények tömegének 0.01 %-át teszi ki, mégis ő felelősek a vadállatok 83 százalékának pusztulásáért. 7500-szor több növény van a Földön, mint ember, a pusztítás mértéke még inkább szembeszökő.

A Földön ebben a pillanatban 7.6 milliárd ember él, ez pedig a teljes biomasszában szabad szemmel alig látható, mégis alapvetően meghatározza a bolygó élővilágát: nincs olyan természeti katasztrófa, ami az emberével összemérhető pusztítást végzett volna az emlősök között.

Egy friss, Ron Milo, a Weizmann Intézet biológusprofesszorának vezetésével megjelent kutatás szerint az emberi tevékenység következtében pusztult el a vadállatok 83 százaléka, miközben az emlősök tömegének 60 százalékát az ember által tenyésztett jószágok, legfőképp a sertések adják. A földi madarak 70 százaléka baromfi, ha pedig egyszer a jövő geológusai - ha még lennének - feltárnák az antropocén kor emlékeit, a leletek nagy része fosszilizálódott csirkecsontokból állna. A kutatás szerint az emlősök mindössze négy százaléka él vadon.

Bővebben >

Munkagép

A világ természetvédelmi területeinek harmadát veszélyezteti az ember

6 millió négyzetkilométernyi erdőség, park, természetvédelmi terület van veszélyben a bányászat, fakitermelés és gazdálkodás miatt. A világ természetvédelmi területeinek egyharmadát veszélyezteti emberi tevékenység, és a legtöbb terület védelme nem éri el valódi célját.

Akár gazdag, akár szegény országról van szó, a természetvédelmi területek kijelölése egykettőre megtörténik, de a terület védelmének finanszírozása és a védelem biztosítása már elmarad - idézte a Science tudományos folyóiratban megjelent új tanulmányt tegnap a BBC News.

Bővebben >