Képgaléria >

Szalakótaodúk ellenőrzése és fiókák gyűrűzése a Tápió-vidéken.

A szalakótaodúk ellenőrzését már májusban elkezdjük, hiszen minden évben néhányat elfoglalnak a seregélyek, búbosbankák, és néha odú hiányában a széncinegék is. Ezek a fajok korábban kezdik meg a költésüket, mire visszatérnek a szalakóták, addigra a fiókáik már elhagyják az odúkat. Néha azonban a seregélyek és az odúfoglaló szalakóták között kialakulnak konfliktusok, ha még nem repültek ki a fiókák. Ilyen esetekben a szalakóta általában kilakoltatja a seregélyeket. Ezt plusz odú kihelyezésével próbáljuk orvosolni. A füleskuvik általában egy időben költ a szalakótával, így a plusz odú nekik is segít.

Az utóbbi években azt tapasztaltuk, hogy a költő seregélyek száma is csökken térségünkben, így őrájuk is nagyobb figyelmet fordítunk.

A szalakótaodúk ellenőrzését általában az öreg madarak megérkezése után 1 héttel kezdjük, több alkalommal. Távcsővel végigpásztázzuk az élőhelyen áthaladó villanyvezetékeket, oszlopokat és azokat a fákat, amire kihelyeztük az odúkat. Amikor valószínűsítjük egy pár odúfoglalását, utána létrás ellenőrzést is végzünk 2-3 héten belül. Az adatokat feljegyezzük. Nem minden odútelepünkön gyűrűzzük meg a fiókákat, személy szerint nem vagyok "gyűrűzéspárti". A jövőbeni terveimben viszont szerepel néhány öreg madár jeladóval történő felszerelése. Természetesen a helyi csoport anyagi helyzetét figyelembe véve. Az idén csak a Nagykáta-Erdőszőlő területén lévő odútelepünkön végeztünk vörösvércse, szalakóta és füleskuvik fióka gyűrűzést.

Tápiósüly-Felső-Tápió melletti réten 1 odúban búbosbanka (5 fióka), 3 odúban seregélyek költöttek ( 5-5-5 fióka), 2 odúban szalakóta (5 és 4 fióka), 2 odúban füleskuvik ( 4-4 fióka). Itt nem gyűrűztünk. Kókán a valamikori szalakóta élőhelyeken felszerelt odúk egy részében seregélyek költöttek, 2 odúban búbosbanka, 2 odúban füleskuvik költött. Ezen a területen a szalakóta 1985-ben költött utoljára. Habár vonulás időben már figyeltem meg egy-egy példányt, sőt a Ritva-legelőn 1 öreg madár több mint egy hétig megfigyelhető volt, de valószínűleg mivel nem sikerült párt találnia, tovább állt. Reménykedek, hogy a közeljövőben itt is lesz költés.
Nagykáta-Erdőszőlő területén kialakított odútelepünk ellenőrzését, karbantartását, és a kapcsolattartást a tulajdonosokkal Lengyel János tagtársunk végzi. A terület nagy része a Duna-Ipoly Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik, ezért a gyűrűzés időpontját előzetesen egyeztetjük az illetékesekkel.

A felmérés eredményeit értékelve határozzuk meg a fiókák gyűrűzésének időpontját. Mivel fokozottan védett faj a szalakóta, ezért a nagyközönség számára nem hirdettük meg a programot. A fiókák gyűrűzését gyorsan, szakszerűen kell elvégezni a legrövidebb időn belül. Feleslegesen nem szabad stresszelni a madarakat. A csapat minden tagja tudta a feladatát, ezért mondhatom, hogy gördülékenyen zajlott az esemény. Minden odúnál kézmosás és fertőtlenítés után kerültek kézbe a madarak. Összesen 23 odút foglaltak el a szalakóták. A fiókák száma: 96 példány. 80 fióka lábára került gyűrű. 1 odúban 3 tojást találtunk (sarjúköltés), 1 odúban pedig 3 záptojás volt. 2 odúban füleskuvik költött (4-4 fióka). 2 odúban nagy mennyiségű csigaházat és néhány kalló cserebogár szárnyfedőjét találtuk.

A gyűrűzés reggel 6 órától 13:30-ig tartott. A szalakóta általában félénk madár, ezért is meglepő számunkra, hogy 3 pár közvetlenül a lakott terület mellett, Lengyel János kertjében foglal odút már évek óta és sikeresen költ. A csapat: Dr. Kovács Dávid, Kiss Aliz, Kormány Gábor, Lengyel János, Kertész László.

Kertész László

Képgaléria >

Gólya Road Show 2023

Június 17-én Helyi Csoportunk megtartotta a Tápió-vidékről indult és azóta minden évben megtartott programját a fehér gólya fiókák látványgyűrűzését.

16 gólyafészekben összesen 53 fiókát láttak el ornitológiai fém- és műanyag színes jelölőgyűrűvel a szakemberek. A tavalyi évhez (17 fészek, 41 fióka) képest a gyűrűzött fiókák száma több volt, a fészkekben átlagosan 3 fióka nevelkedett. A helyszíneken a meleg ellenére sok látogató várta a darus kocsit, ezeken a helyeken 1 gólyafiókát is lehoztak a szakemberek a földre, hogy testközelből lehessen megpillantani a jelölés menetét.

Kálmán Csaba tagtársunknak sikerült a lefotóznia Farmoson a Rákóczi úti fészekben egy öreg fehér gólyát, melyet 2018-ban Tápiószelén gyűrűztek fióka korban.
Szerencsére az elmúlt hetek viharos időjárása nem okozott pusztulást a fészkekben.

Köszönjük az MVM Zrt. egész napos támogatását.
Köszönjük a gyűrűzők munkáját! Arnóth Júlia, Berecz Tibor és Sári Gergő

Képgaléria >

Vörös vércse fiókák gyűrűzése

Területbejárást végeztem Tápiósüly és Kóka területén létesített odútelepeinken (2023. 05.21-én, 06. 04-én) abból a célból, hogy mennyi vércseládát foglaltak el a vörös vércsék. A Felső-Tápió melletti réten az idén mind a három láda üresen maradt. Kókán a kihelyezett 7 ládából csak egyben állapítottam meg a költést. Június 4-én távcsővel 5 fejlett fiókát figyeltem meg. Június 11-én az ellenőrzés során a fiókák már kirepültek, így ezeket már nem tudtuk megjelölni.

Nagykáta-Erdőszőlő térségében kihelyezett ládáinkat Lengyel János és Fruzsina barátnője felügyeli. Itt a felszerelt 10 ládából hatban volt sikeres költés. A fiókák fejlettségében voltak eltérések, volt ahonnan már kirepültek, 1 ládában 8-10 napos fiókák voltak, de találtunk 25-30 napos fiókákat is. Érdekességként említem meg, hogy az egyik vércse ládában nagy számban találtunk friss zöldgyík tetemeket, a felnőtt madarak érkezésünk előtt nem sokkal vihették a fiókáknak. 18 fióka lábára került gyűrű.

A gyűrűzést Dr. Kovács Dávid biológus Barátom végezte. A stáb többi tagja: Kiss Aliz, Sárközi Tamás, Lengyel János-Lengyel Fruzsina és jómagam. 8 érdeklődő kísérte figyelemmel az eseményeket. Az áprilisban és májusban lehullott bőséges csapadék hatására a legelő rég nem látott üde színekben pompázott.

Kertész László

Képgaléria >

Fülemülék éjszakája Kóka, Kenderföldek

Május utolsó hétvégéjén megtartott túra kellemes, nyárias időben került megrendezésre.

A Civilház udvarán felállított rendezvénysátor alatt helyeztük el eszközeinket, és a gyakoribb madárfajokat bemutató táblákat. 19 óra után néhány perccel köszöntöttem a mintegy 40 érdeklődőt. Felcsendült a "Fülemüleszerenád" majd Mike Oldfield zenéje kíséretében az "Erdő fohászát"olvashatták a vetítővásznon. Bemutattam az est főszereplőjét a fülemülét, kisfilm keretében látható illetve hallható volt két hím madár versengő éneke. A BBC 1924-ben készült felvételén Beatrice Harrison csellóművész duettet játszott a kertjében éneklő fülemülével. Végül a fülemüle c. áriát hallgattuk meg Lauren Jelencovich előadásában.

Utána ismertettem a NATURA 2000 terület természetvédelmi jelentőségét, növény és állatvilágát. Séta közben hallhattuk a feketerigó, énekesrigó, erdei pinty, gyurgyalagok, barátposzáták énekét. A távolban időnkén trillázott 2-3 fülemüle, de sajnos közelről nem tudtunk gyönyörködni énekükben. A 90-es években ezen a területen 100 méterenként énekeltek, az utóbbi években viszont csak 4-5 hím énekel. A hajdan itt költő berki és nádi tücsökmadár, nádirigó, pirregése, éneke, már csak az emlékeimben szól. A Ritva-legelőn sem hallható már évek óta hazánk legnagyobb sármányféléjének a sordélynak jellegzetes éneke, illetve a kisőrgébics és a színpompás szalakóta sem költ már a területen. Az egyik vércseláda mellől röppent fel egy vörösvércse és szállt át a legelő felett.

Sötétedés előtt begyújtottuk a szúnyogűző olajjal feltöltött viharlámpákat, megcsodáltuk a búzatábla szélén nyíló kék búzavirágokat, pipacsokat, parlagi pipitért, hólyagos habszegfűt, fehér mécsvirágot. A távolban a kakukk volt hallható, hangja utánzásával köszöntöttem. A túra befejeztével Kiss Szabolcs amatőr csillagász és kollégája közreműködésével szemlélhették az érdeklődők a csillagos égboltot a Civilház udvarán felállított távcsöveken keresztül.

Tervem szerint az előadás közben felolvasásra került volna Virág Miklós "Madárdal" című verse, de mivel nem vállalkozott rá senki, így a beszámoló végén olvasható.

Kertész László

Képgaléria >

"Amerre a kakukk száll", tavaszköszöntő túra

Április 29-én szombaton rendeztük meg idei első kirándulásunkat Kókán, az úgynevezett Kenderföldek-égeres galériaerdő határrészben, ami NATURA 2000-es terület. Az időjárás nem volt a legjobb, ugyan is az indulás előtt néhány órával szemerkélt az eső. A jelentkezők közül 11 fő maradt távol emiatt. A program elsősorban az itt létrehozott odútelep költésellenőrzésére épült, amit 40 évvel ezelőtt alakítottam ki, de az érdeklődők részletes tájékoztatást kaptak a terület természetvédelmi jelentőségéről, az itt előforduló növény és állatfajokról is.

Az odúkban javában zajlott a madarak költése, a B típusú odúkban mezei veréb, széncinege, kékcinege tojásait, különböző korú fiókát figyelhettük meg. Néhány odúban a védett kisemlősünk, a mogyoróspele is látható volt. A terület bejárása során hallgattuk a madarak énekét. A madárvonulás javában zajlott, de így is sok madárfajt láttunk, hallottunk.
Remélem, hogy a résztvevők élményekkel gazdagodva tértek haza.

Kertész László

Képgaléria >

Volt egyszer egy "fecskeház" Tápiószelén.

2017-ben a "látványos gólyagyűrűzés" alkalmával figyeltem fel Tápiószelén, egy kis kockaház környékén szárnyaló molnárfecskékre. Az keltette fel az érdeklődésem, hogy ilyen tömegben már régen láttam fecskéket fészkelés időben. A ház tulajdonosa Bozóki néni örömmel újságolta, hogy az épület bepucolásakor a kőművesmester leakarta verni a fészkeket, de ő nem engedte. Gyermekkora óta szereti a fecskéket. Egy kis baromfiudvara volt néhány tyúkkal, a közelben istálló sem volt, arról sem tudott, hogy valaki esetleg sertéseket tartott volna a környéken. Ezért is volt számomra meglepő, hogy ilyen nagy számban fészkeltek a molnárfecskék. 83 fészket számoltam összesen, ebből 72-ben költöttek a madarak.

Úgy gondoltam, hogy ezt az egyedülálló esetet mindenképpen meg kell írni a helyi csoportunk honlapján. Telefonon megkerestem a Tápió TV szerkesztő riporterét, Veroczki Józsefet, akivel már évek óta jó kapcsolatot ápolok. Már sok rendezvényünkről tudósítottak. Ezek után megbeszéltük az időpontot és elkészítettük a következő beszámolót.

Az idén, tehát 5 év elteltével felkerestem a helyszínt, és szomorúan tapasztaltam, hogy már csak 7 pár költ az eresz alatt. Bozóki néni elmondta, hogy már azt hitte, hogy az idén nem lesz költés, mert a fecskék mintegy 2 héttel később érkeztek a szokásosnál. A fecskék számának nagy arányú csökkenése nem csak szűkebb környezetünkben a Tápió-vidéken, hanem országszerte tapasztalható. Ennek okai között szerepel a háztáji és nagyüzemi állattartás visszaszorulása, a táplálékul szolgáló rovarok számának drasztikus csökkenése, az időjárás, a fészkelési lehetőségek csökkenése, stb.

Kertész László