Képgaléria >

Horváth Ági emléktúra. (Tavaszköszöntő túra) Kóka.

2025-ben elhunyt kedves ismerősünk emlékére rendeztük a túrát.

Eredetileg a malomárok északkeleti határát terveztük felkeresni, ahol idős kocsányos tölgyek, mezei juharok, virágos kőrisek, vadkörtefák találhatóak. Az itteni madárodú telepünknek is ez a határa. Mivel kis gyermekek is részt vettek a programon, ezért egy rövidebb, könnyebben bejárható útvonal mellett döntöttem. A cross pálya mellett parkoltunk le az autókkal és gyalogosan felmentünk a dombtetőre a motorok által erősen erodált nyomvonalak mentén.

Az utak mellett jól megfigyelhető volt a gyomnövények, galagonya bokrok és a nem őshonos bálványfa terjedése. Védett vadvirágunk, a tavaszi hérics még virágzó néhány tövét is megmutattuk a résztvevőknek. Megemlítettem, hogy 1991-ben munkacsoportunk kezdeményezte a terület helyi védetté nyilvánítását, alapos szakmai érvekkel alátámasztva a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság szakvéleményével. A kókai önkormányzat épületében lezajlott egyeztető tárgyaláson nem jártunk sikerrel, javaslatunkat elutasították. (a helyi TSZ által megbízott személyek mint terület tulajdonos, a motocross szövetség megbízottja, Kóka polgármestere, jegyzője). Arra hivatkoztak, hogy nemzetközi motorversenyeket fognak rendezni a jövőben, ezért a helyi védettséget nem támogatják. Egy értékes élőhellyel lett szegényebb Kóka, mivel a területen védett növényfajok, védett és fokozottan védett madárfajok, védett emlősfajok fordultak elő. A természetvédelem vereséget szenvedett. Az üggyel kapcsolatos dokumentumok másolatai a birtokomban vannak, a téma iránt érdeklődőknek betudom mutatni. 1993-ban a földárverés során a terület magántulajdonba került.

A cross pályát elhagyva a dombtetőn egy az 1960-as években telepített erdei és fekete fenyves állományt kerestünk fel. Az erdő szegélyét kocsányos tölgyek és kislevelű hársfák alkotják. Itt 1987-óta madárodú telepet gondozunk. Megtekintettünk néhány odút, de még csak fészekkezdeményeket találtunk bennük. (széncinege, csuszka) A Beregkút forrásnál lévő egyik odúnkban a kékcinege 9 fiókás fészekalját bemutattuk egy pillanatra az érdeklődőknek.

Utunk során a következő madárfajok énekét hallottuk: fülemüle, barátposzáta, széncinege, feketerigó, vörösbegy, csilpcsalp füzike, erdei pinty.

Kertész László

Képgaléria >

CES (Állandó ráfordítású gyűrűzés) Kóka.

2026. április 18-án a gyűrűzési szezon első napján, a hajdani vadászháznál vártuk az érdeklődőket. A hőmérséklet reggel 6 órakor az első hálóellenőrzés alkalmával még csak 2 fok volt, 11 órakor viszont már megközelítette a 20 fokot. 23 évvel ezelőtt indította Benei Béla barátom az első szezont ezen a helyen. Az eltelt időszak alatt rengeteg információval lettünk gazdagabbak. Megtapasztaltuk, hogy a lassú élőhely változás következtében, (éghajlat változás, talajvíz szint csökkenése, stb..) mely madárfajok tűntek el, illetve új fajok megjelenésének is szemtanúi lettünk.

A mai napon a résztvevők bepillantást nyertek a gyűrűző program jelentőségébe, testközelből csodálhatták meg a fogott madárfajokat. Megismerhették közelebbről a "Év madarát" az énekes rigót, és a kertekben előforduló madarakat. A gyűrűző naplóban Kovács Emese nyolcadik osztályos tanuló, gyakorló madarász, szorgalmasan jegyezte az adatokat, melyeket a gyűrűzés vezető, Benei Zsolt diktált. A mai nap folyamán a következő madárfajok kaptak gyűrűt a lábukra: barátposzáta, vörösbegy, széncinege, tengelic, énekes rigó, csuszka, házi rozsdafarkú, erdei pinty. A hálóktól tisztes távolságra, egy B típusú odúban 11 tojáson kotló széncinegét is bemutattunk az érdeklődőknek.

Programjaink célja az ismeretterjesztés, a természet apró csodáinak a bemutatása szerény eszközeinkkel.

Végül hálás köszönetemet fejezem ki a terület tulajdonosának, Bíró Lajosnak és kedves feleségének a barátságos fogadtatásért és a szívélyes vendéglátásért (tea, kávé, pogácsa).

Kertész László

Képgaléria >

Partfalak felújítása Kókán.

2026.április 3-án kettő helyszínen tettük fészkelésre alkalmassá a területet a gyurgyalagok és a partifecskék számára.

Elsőként a madarak berepülését akadályozó elszáradt növényzettől, nyárfacsemetéktől, akác hajtásoktól tisztítottuk meg a terepet. Az első számú gyurgyalag telep közel 50 éve létesült az illegális homok kitermelés következtében. 1983 óta kisérem figyelemmel az itt költő gyurgyalag és partifecske párok megtelepedését. Ebben az időszakban kisebb rendszerességgel történt a homok kitermelése kézi és gépi erővel is. Összességében mintegy 100 méteres 1,5-3 méter magas partfal volt fészkelésre alkalmas terület a madarak számára. Évente 15-17 pár gyurgyalag és 8-10 pár partifecske költött sikeresen a fészkelő üregekben. Mivel a gyurgyalag fokozottan védett madár, ezért a fészkelési időszakban áprilistól - augusztusig tilos a költését megzavarni. 2008.-ban egy tájékoztató tábla kihelyezésével és a telep gyakori ellenőrzésével gyakorlatilag megszűnt a homok kitermelése, így azóta zavartalanul költhetnek itt a madarak.

Az évente szükségszerűen elvégzett partfal felújítás következtében (függőlegesen 40-50cm-t is le kellett faragni ahhoz, hogy a madarak eltudják készíteni a költőüregeiket) szép lassan csökkent a fészkelésre alkalmas partfal nagysága. Az idén kb. 15 méteres szakaszon végeztük el a szükséges beavatkozást.

A második költésre alkalmas terület a hajdani közlegelőn, szintén a homokkitermelés által keletkezett. Itt kb. 8 méteren újítottuk fel a partfalat, ami 6-8 pár gyurgyalag megtelepedését teszi lehetővé. A költésre alkalmas partfalak hiánya miatt, a madarak kényszerűségből néhol a földutak szegélyén lévő 15-20 cm magas útpadkában készítik a költőüregeket. Ez a megoldás sok esetben sikertelen költéshez vezet. A kisragadozók (menyét, hermelin, nyest, róka, házimacska) könnyen ki tudják fosztani az üregeket, illetve egy nagyobb eső is meghiúsíthatja a sikeres költést.

Április végén, május elején érkeznek vissza Afrikai telelőhelyükről hazánkba.
Zavarásuk a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. §-a alapján tilos, bármilyen beavatkozáshoz (állományának szabályozásához, riasztásához is) a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. 1954 óta védett, fokozottan védetté 1982-ben nyilvánították. Természetvédelmi értéke 100 ezer Ft.

Kertész László

Képgaléria >

Odúellenőrzés és karbantartás Kókán és Tóalmáson.

2026. március 7-én Fecske Adriánnal ellenőriztük néhány határrészben a kihelyezett szalakóta típusú madárodúkat és vércseládákat.

Kókán a valamikori közlegelőn, valamint a kenderföldek templomkert alatti részén szemrevételeztük ezeket a madárvédelmi eszközöket. A szöggel rögzített odúkat általában 8-10 évenként javítani, vagy cserélni kell, főleg a nyár és fűzfára szerelteket. Ezek a fafajok évente kb. 1-1,5 centimétert növekednek átmérőben, ezért minden évben egyre beljebb húzzák a szöget. Ez a folyamat egészen addig tart, amíg a rögzítő lécen is visszahúzódik a szög és az odú egyszerűen leesik a helyéről. Ez történt a kenderföldek rét szélén magasodó nyárfán is. Itt egy új szalakóta típusú odút szereltünk fel. A régi odúban 10 év alatt költött a seregély, a búbosbanka és a füleskuvik is. Ebben a határrészben még 1 db. szalakóta típusú odút helyeztünk ki a hajdani mocsárrét szélén álló nyírfára.

Tóalmáson a Várhegy alatti vízelvezető árok szélén lévő fasorban szintén kihelyeztünk 2 db. szalakótaodút. Végül a falu szélén lévő homoki réten egy vércseládát rögzítettünk fel vörösvércsék számára.

Kertész László