Hírarchívum

Bagolyodú és műfészek kihelyezése

Március 14-én vasárnap egy 50 literes kiszuperált boroshordóból készült odút szereltünk fel a még megmaradt dohánypajták egyikének tetőszerkezete alatt. Ezt a pajtát ma már csak terménytárolásra használják, az eredeti funkciója a dohánylevelek szárítása már a múlté. A terménybőség vonzza a rágcsálókat, egereket pockokat, ezért a bagolyféléknek elsőrangú táplálkozó terület. Különösen kemény hosszú telek alkalmával, amilyen a mostani is volt. Két bagolyfaj, a macska bagoly és a gyöngybagoly nyomait fedeztük fel, a kuvik jelenlétére utaló bagolyköpetet nem találtunk, pedig valamikor rendszeres fészkelője volt a dohánypajtáknak. Igaz, ekkor még kettő a tizenháromból istállóként üzemelt, szarvasmarhákat tenyésztett az azóta átalakult Termelő Szövetkezet (Tsz).

Az odú sikeres rögzítése után, vesszőkosár formátumú műfészkeket helyeztünk ki Kókán, a Varga- hegyen és a dányi műúttal párhuzamos földutat szegélyező fasorban. A vesszőkosarakat id. Suri Ferenc nagykátai és Papp József kókai tagtársunk készítette, mindkettő mestere a kosárfonásnak. A műfészek kihelyezését az indokolja, hogy Kóka 5 km-es körzetében nem található egyetlen egy szarka és dolmányos varjú fészek sem. Ennek oka pedig az, hogy a helyi vadásztársaság ”szakemberei” az összes fészket kilőtték, illetve kilövik amennyiben egy pár költésre vállalkozik a térségben. A szarka és a dolmányos varjú nem védett madár, vadásznyelven szólva ”dúvad”, tehát egész évben vadászható.

De talán vadászetika is van a világon, remélhetőleg az illetékesek belátják, hogy egy állatfajt kiirtani egy bizonyos területről akkor sem indokolt, hogyha az kárt is okoz. Egyébként a szarka és a dolmányos varjú kártételét eltúlozzák. Természetvédelmi szempontból mindkét madárfajra szükség van, ugyan is az elhagyott fészkeikben költenek azok a védett és fokozottan védett madárfajok, amelyek nem építenek fészket. Ilyenek pl. az erdei fülesbagoly, vörösvércse, kabasólyom, kerecsen sólyom. A krónikus fészekhiányt jelezte az a tény is, amikor egy speciális eternitodúban, amit füleskuvik illetve macskabagoly részére helyeztünk ki, egy erdei fülesbagolypár költött rendhagyóan.

Ezeket a vesszőkosarakat kísérleti jelleggel szereltük fel a madarak táplálkozóterületeinek közelében. Ha beválik a módszer, akkor nagyobb számban rakjuk ki az ilyen típusú műfészkeket.

Kertész László

Gyöngybagoly költőláda felszerelése

Sziasztok!

Engedjétek meg, hogy néhány mondatban tájékoztassalak benneteket a kókai templompadlásra tervezett gyöngybagoly fészkelőláda felszerelésének nehézségeiről. 12 tagtársunk érkezett a megbeszélt időpontra a Pesti u. 3- hoz. Bepakoltuk a munkához szükséges szerszámokat, anyagokat és a második fészkelőládát, amit a Margit-hegyi kápolna padlásterében szándékoztunk kihelyezni. Az 1-es számú ládát még 3.-án felvittük a templompadlásra Gódor Miklós tagtársammal. 3.-ai padlás- bejárásunk alkalmával kijelöltük a láda szerintünk legoptimálisabb helyét a torony zsalugátere mögött. A gyöngybaglyok itt jártak be évtizedeken keresztül addig, még a nyílást lezárták a galambok kirekesztése céljából.

A zsalugáter közepén szándékoztunk egy akkora nyílást készíteni, amin a gyöngybagoly betud jutni. Erről tájékoztattuk Rácz Zsuzsa tagtársunkat is, aki az Egyház, a Műemlékvédelem és közöttünk közvetített. Magyarországon a templomok, kápolnák műemlékek, ezért ezeken az épületeken minden munkavégzés engedélyköteles. A gyönygybagoly fészkelőládák felszerelését eddig mindenütt engedélyezték az MME munkatársainak, több száz ilyen láda van kihelyezve egyházi épületek padlásterében szerte az orszában.

A ládát felcipeltük a kijelölt helyre, amikor telefonon kaptuk a hírt, hogy a Műemlékvédelem munkatársa nem engedélyezi nyílás készítését a zsalugáteren. Rövid tanácskozás után úgy döntöttünk, hogy az eresz alatt, a beázások során keletkezett nyílás elé helyezzük el a ládát ideglenesen. Ez egy kényszermegoldás a részünkről, de nem halogathattuk a kihelyezést, mert a baglyok legkésőbb március végén már költenek. A májusban kezdődő tetőfelújítás idején már elhagyják a madarak a költőhelyet, addigra talán a hivatalt is sikerül meggyőzni a megfelelő bejárónyílás készítéséről.

A Margit-hegyi kápolna padlásterét átvizsgáltuk, baglyok jelenlétére utaló nyomokat nem találtunk annak ellenére, hogy az eresz alatt lévő szellőzőnyílásokon bejuthatnak a padlásra. Ennek okát hamarosan felfedeztük, nyest ürüléket és madártollakat fedeztünk fel több ponton a gerendák között. A nyest ragadozó kisemlős, a padlásra betévedő madarakat, rozsdafarkút, verebeket, stb. zsákmányul ejti. Úgy döntöttünk, hogy ide nem helyezünk ki fészkelőládát mert nincs értelme. Érdekes módon a kápolna közvetlen közelében nincsenek fák, csak távolabb, tehát a faágakról nem tud a nyest bejutni. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a kőporral fedett falon mászik fel.

Természetvédő üdvözlettel: Kertész László

Rettenthetetlen békamentők!

A szombati nap időjárása nem csak megtréfálta, de próbára is tette azt a mintegy 40 főből álló természetvédőt, akik dacolva az erős széllel és esővel, időnként havasesővel, kiépítették kb. 1,5-2 km-es szakaszon a békaterelő kerítést Farmos és Göbölyjárás között a 311-es út mentén. Az arra járó autósok, laikusok, méltán gondolhatták, hogy ez csak egy ”őrült” társaság lehet, mert ilyen időben még a kutyát sem engedik ki a szabadba. Az utóbbi napok lassú melegedése és az eső eleredése tette szükségessé, sőt halaszthatatlanná a kerítés felállítását. A békák ébredezni kezdtek téli szálláshelyükön a föld alatt és számítani lehetett rá, hogy hamarosan csapatostul megindulnak a szaporodóhelyek felé. A munkatársak között voltak hölgyek, gyerekek, férfiak. Emelem kalapom a résztvevők elszántsága előtt, ”férfimunka” volt!

Résztvevő szervezetek: Duna-Ipoly Nemzeti Park, Rügyek és Gyökerek Egyesület, Tápió Közalapítvány, MME Tápió-vidéki HCS, Tápió Természetvédelmi Egyesület.

Kertész László

Bagolymentés

December 14-én a késő délutáni órákban hívtak telefonon és elmondták, hogy a kókai orvosi rendelő udvarán egy bagoly gubbaszt a talajon napok óta. Rögtön hívtam Kepes Zsolt természetvédelmi őr barátomat, de sajnos nem tudott segíteni, mivel nem tartózkodott a faluban. Laczkó András tagtársammal is felvettem a kapcsolatot, aki közölte velem, hogy csak 15-én reggel tud a helyszínre menni. Aggódtam a madár miatt, mert az utóbbi napokban éjszakánként nulla fok alá süllyedt a hőmérséklet. Reggel telefonált Bandi barátom, megvizsgálta a baglyot, erdei fülesbagolyként azonosította. Külsérelmi nyom nem volt látható rajta, a szárnyai is épek voltak, mérgezésre utaló jeleket sem talált.

Rövid megbeszélés után eldöntöttük, hogy haladéktalanul a jászberényi állatkertbe szállítjuk, ahol szakszerű orvosi kezelésben részesítik. Nagyon jó a kapcsolat a Tájvédelmi Körzet és az állatkert között, az utóbbi években már több alkalommal kértük segítségüket madárügyben. Legutóbb egy nagy liliket (vadlúd) vittünk hozzájuk, a madarat az egyik háznál koboztuk el, szárnytollait levágták, valószínű hogy a sütőben végezte volna szegény pára, hogyha nem szerzünk tudomást róla.

Bandi 15-én délelőtt elvitte a fülesbaglyot Jászberénybe, reméljük hogy hamarosan felépül és újra tizedelni fogja a mezőgazdasági kártevőket. Az erdei fülesbaglyok nem építenek fészket, elhagyott szarka és dolmányos varjú fészkekben költenek, már ahol találhatók ilyen fészkek. Ugyan is Kóka környékén az utóbbi 15 évben nem költenek sem szarkák, sem dolmányos varjak, mert a vadászok minden fészküket kilőtték illetve kilövik. Mindkét madárfaj vadászható, tehát nem védett, de teljes kiirtásuk a területen finoman szólva nem etikus, nem megengedhető. Ha a közeljövőben nem tapasztalunk változást ezügyben, megtesszük a szükséges lépéseket. 2008-ban egy speciális eternitodúban költött egy pár eredei fülesbagoly rendhagyó módon, ez is bizonyítja a fészekhiányt.

Aki sérült, vagy fogságban tartott védett madárról szerez tudomást, kérem értesítse Kepes Zsolt természetvédelmi őrt, tel: 06 30 6634649, vagy Laczkó Andrást, tel: 06 30 5866524.

Kertész László

Madárodúk, madáretetők készítése és kihelyezése a kókai óvodában

Az óvoda csatlakozni kíván az MME ”Madárbarát Óvoda” programjához. Munkacsoportunk minden segítséget megad ahhoz, hogy elnyerjék a Madárbarát Óvoda kitüntető címet és az ezt bizonyító táblát. Ezért madárodúkat és madáretetőket készítettünk és szereltünk fel olyan helyekre, ahol a gyerekek a termek ablakából megfigyelhetik az érkező madárvendégeket.

A kertünk madarai plakáton beazonosíthatják őket és figyelemmel kisérhetik a viselkedésüket. Az etetők és itatók feltöltését közösen az óvónők és a dadusok segítségével végezhetik. A kihelyezett odúkban fészkelő madárfajok tojásait illetve fiókáit is láthatják akkor, amikor az odúellenőrzéseket végezzük. A madáreledelről és a jelentőlap kitöltéséről is mi gondoskodunk.

A Madárbarát óvoda program a madárvédelem mellett kiemelkedően jó lehetőséget kínál a gyerekek nevelésében, az óvodai nevelési programjának fejlesztésére, bővítésére. A madarak kínálta pedagógiai lehetőséget télen sem kell nélkülöznie a madárbarát óvodának. A nyüzsgő madáretetők a csoportszobák ablaka közelében felszerelt etetők életének megfigyelése a zord időszakban is remek elfoglaltságot jelent.
KL

Odúellenőrzés a Felső-hegy területén

Október 17-én elkezdtük a kihelyezett madárodúk ellenőrzését, takarítását, a hiányzók pótlását. Az elhasznált avas fészkek eltávolítására azért van szükség, mert a fészekanyagban megtelepednek különböző élősködők, amelyek az odúlakóknak betegséget okoznak. Néhány odúban megtelepszik a mogyorós pele, erdei pele és az erdei egér is. A peléket békénhagyjuk mivel védettek, az erdei egeret viszont kiköltöztetjük rövid úton, mivel van egy rusnya szokása: rendszeresen belevizel az ódúba, ezért néhány év elteltével tönkremegy.

Október 25-én vasárnap jó hangulatban folyt a munka, 2,5 óra alatt 80 db. B típusú odút ellenőriztünk és takarítottunk ki. A munkát nehezítette, hogy a hajdani patakmederben az illegális fakivágások miatt több fényt kap az eddig árnyékban lévő növényzet és ezért néhol dzsungel sűrűségű. Gyakran kellett használni a bozótvágó késeket, hogy megtudjunk közelíteni egy-egy odút.Viszont jó oldala is van a dolognak, mert ezen a területen csak 1db. odúnk hiányzott. Valószínű hogy fatolvajok vagy orvvadászok vitték el. Mind a két mesterséget űzők ellen harcot folytatunk, ezért ilyen kicsinyes módon állnak bosszút rajtunk ( gyurgyalag telepen táblarongálás, odúlopás).

A munka közben természetesen a látókörünkbe került madarakat is feljegyeztük. Érdekességként megemlítem a régi patakmederből felröppenő erdei szalonkát és a fenyő erdőben ”nyávogó” fekete harkályt, de láttunk illetve hallottunk fekete rigót, énekes rigót, csuszkát, harkályt, széncinegét, kékcinegét, csízeket, és Európa legkisebb madarát a királykát is megfigyelhettük amint fáradhatatlanul keresgélt a fenyőfák koronaszintjében. A fenyves területén 3 db. odút kellett pótolni. A még hátralévő odúk ellenőrzését legközelebb október 31-én szombaton és 1-én vasárnap, illetve az utána következő hétvégeken folytatjuk. Aki szeretne jönni az jelezze.

Természetvédő üdvözlettel: Kertész László