Hírek
Biodiverzitás

A Biodiverzitás Védelmének Világnapja

A biológiai sokféleség nemzetközi napja vagy a biodiverzitás védelmének világnapja minden év május 22-én olyan világnap, amely az élővilág sokféleségére (biodiverzitás), illetve az azt fenyegető veszélyekre igyekszik ráirányítani a széles nyilvánosság figyelmét. 2015 óta május 22-én ünnepeljük a Magyar Természet Napját is.

1994-től a biológiai sokféleség nemzetközi napja december 29-én volt, de 2000-ben az ENSZ közgyűlésének határozta értelmében, a következő évtől minden év május 22. napján rendezik meg. A választás azért esett május 22-ére, mert 1992-ben ezen a napon fogadták el a Biológiai Sokféleség Egyezmény végleges szövegét az ENSZ Környezeti Programjának (UNEP) Nairobiban tartott konferenciáján. Az egyezmény "azt a célt tűzte ki, hogy 2010-re világszinten jelentősen mérsékelni kell a biológiai sokféleség csökkenésének jelenlegi ütemét. A 2010-re vonatkozó célkitűzést később a Fenntartható Fejlődés Világcsúcs is elfogadta.

Bővebben >

Méh

Május 20 a méhek világnapja

Vigyáznunk kell a méhekre, mert tőlük függ az élelem jövője. Május 20-án ünneplik a méhek világnapját, először a történelemben

Idén ünneplik először a méhek világnapját. Ennek apropóján az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) arra ösztönzi a világ országait és mindenkit, hogy tegyünk többet a méhek és más beporzók védelme érdekében, ugyanis élelelmünk változatossága és jövője a tét.

A méheket nagy veszély fenyegeti az éghajlatváltozás, az intenzív mezőgazdaság, a rovarirtó szerek, a biológiai sokféleség csökkenése és a környezetszennyezés együttes hatásai miatt. A világnap hivatalos ünnepségén Szlovéniában José Graziano da Silva a FAO főigazgatója azt mondta, hogy az országoknak beporzó-barát és fenntartható élelmiszerpolitikára és -rendszerekre kell áttérniük. "Nem folytathatjuk tovább a termelékenység fokozásának hajszolását, ami a peszticidek és más vegyi anyagok használatán nyugszik, melyek fenyegetik mind a haszonnövényeket, mind a beporzókat" - mondta Graziano da Silva.

Bővebben >

Pingvin

1,5 fokos globális felmelegedést még túlélne a fajok többsége

Megmentené a Földön élő növény- és állatfajok jelentős többségét a klímaváltozás hatásaitól, ha az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokban sikerülne korlátozni a Föld felmelegedését - hangsúlyozzák a Kelet-Angliai Egyetem kutatói.

A Science című folyóiratban közzétett tanulmányukban a tudósok kimutatták, hogy a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott elsődleges cél megvalósulásával, a 1,5 Celsius-fokos felmelegedéssel elkerülhető lenne a 2 Celsius-fokos melegedés esetében a növényeket és az állatokat fenyegető kockázatok fele és a rovarokat veszélyeztető hatások kétharmada.

Bővebben >

Traktor

A növényzet felét feléltük, a földi madarak 70 százaléka baromfi

Az ember csak az élőlények tömegének 0.01 %-át teszi ki, mégis ő felelősek a vadállatok 83 százalékának pusztulásáért. 7500-szor több növény van a Földön, mint ember, a pusztítás mértéke még inkább szembeszökő.

A Földön ebben a pillanatban 7.6 milliárd ember él, ez pedig a teljes biomasszában szabad szemmel alig látható, mégis alapvetően meghatározza a bolygó élővilágát: nincs olyan természeti katasztrófa, ami az emberével összemérhető pusztítást végzett volna az emlősök között.

Egy friss, Ron Milo, a Weizmann Intézet biológusprofesszorának vezetésével megjelent kutatás szerint az emberi tevékenység következtében pusztult el a vadállatok 83 százaléka, miközben az emlősök tömegének 60 százalékát az ember által tenyésztett jószágok, legfőképp a sertések adják. A földi madarak 70 százaléka baromfi, ha pedig egyszer a jövő geológusai - ha még lennének - feltárnák az antropocén kor emlékeit, a leletek nagy része fosszilizálódott csirkecsontokból állna. A kutatás szerint az emlősök mindössze négy százaléka él vadon.

Bővebben >

Munkagép

A világ természetvédelmi területeinek harmadát veszélyezteti az ember

6 millió négyzetkilométernyi erdőség, park, természetvédelmi terület van veszélyben a bányászat, fakitermelés és gazdálkodás miatt. A világ természetvédelmi területeinek egyharmadát veszélyezteti emberi tevékenység, és a legtöbb terület védelme nem éri el valódi célját.

Akár gazdag, akár szegény országról van szó, a természetvédelmi területek kijelölése egykettőre megtörténik, de a terület védelmének finanszírozása és a védelem biztosítása már elmarad - idézte a Science tudományos folyóiratban megjelent új tanulmányt tegnap a BBC News.

Bővebben >

Erdő

Odút a fákra, madarat az odúba!

Május 10-én ünneplejük a Madarak és Fák Napját. Sajnos azonban nincs túl sok okunk az örömre: bár tölgyerdeink közül kerülnek ki legnagyobb biológiai sokféleségű szárazföldi élőhelyeink, egészségük mára drasztikusan leromlott. Legyenek újra természetesebbek tölgyeseink!

Mindannyiunk kedvencei, a vadmacska, a mogyorós pele, a nagy fakopáncs és a vad orchidea-félék egyedszámai vészesen csökkennek ezekben az erdőkben, hiszen azok már nem tudnak számukra megfelelő otthont biztosítani. Partnereivel a WWF Magyarország azon dolgozik, hogy újra természetessé és élhetővé tegye ezeket az erdőket. A tölgyerdők mindig is könnyen elérhető, nagy értékű, magas minőségű faanyagot biztosítottak, melyet a civilizálódó ember a történelem során úgy használt, hogy nem számolt a következményekkel.

Bővebben >

Tőrösdarázs

Ne féljünk a tőrösdarazsaktól!

Májustól számíthatunk a termetes tőrösdarazsak feltűnésére amint a kertek, parkok gyepén, egy korhadó fa közelében, a komposztnál keringenek, akár nagy tömegben is. Fontos tudni, hogy ezek a félelmetesnek tűnő állatok az emberekre, a társ- és háziállatokra teljesen ártalmatlanok, ugyanakkor segítenek kordában tartani például a cserebogár-szaporulatot is!

Az óriási termetű tőrösdarazsak ártalmatlanok!

Ennek a rovarcsaládnak a tagjai nagy termetűek és látványos megjelenésűek, legnagyobb európai faja, az óriás tőrösdarázs egyben kontinensünk legnagyobb hártyásszárnyúja is.

Ezek a rovarok nem tévesztendőek össze a családi közösségekben élő, a ház körül gyakori és valóban agresszív, jellegzetes fekete-sárga mintázatukkal jól elkülöníthető társas darazsakkal. A tőrös darazsak is rendelkeznek fullánkkal, ezt azonban (hacsak nem fogjuk meg őket) nem ellenünk használják.

Bővebben >

Etetés

A talált madárfiókák többsége nem árva, nem szorul megmentésre, ne szedjük össze őket!

Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor találkozhatunk magányosnak tűnő fiatalokkal a településeken is. Ezek túlnyomó többsége azonban, amint arra az MME felhívja a figyelmet, nem árva, a legnagyobb segítség számukra az, ha nem visszük haza őket!

Hasonló a helyzet a kirándulás során talált, szüleikre várva mozdulatlanul fekve rejtőzködő őzgidákkal, nyúl-, nyest- és mókuskölykökkel, vadmalacokkal, de ezeket jó szaglású szüleik miatt megfogni sem szabad!

A kis és közepes testű madárfajokra általánosan jellemző, hogy fiókáik a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket, és a környék sűrű aljnövényzetében bujkálva hívják magukhoz etető szüleiket. Az emberek többnyire ilyen tollas, nem menekülő, magányosnak tűnő fiókákkal találkoznak az utcán, a parkban, a kertben a földön ücsörögve, gyakran hangosan csipogva. A látszat ellenére azonban ezek a fiatalok nem árvák, a táplálékot kereső szüleik valahol a közelben vannak, ezért szükségtelen, sőt, a madarak számára kifejezetten káros, ha haza visszük őket. Mi ugyanis nem tudjuk megtanítani a fiókákat a túlélésükhöz nélkülözhetetlen viselkedési formákra, ráadásul a szülők által hordottnál sokkal gyengébb minőségű élelemmel táplálva a fiatalokat maradandó egészségkárosodást is okozhatunk nekik.

 

 

Ezért ilyen helyzetben az a legjobb megoldás, ha a nyílt helyen üldögélő fiókát óvatosan megfogva a legközelebbi sűrű aljnövényzetfoltba, bokor alá vagy a kerítés alatt a szomszédos kertbe tesszük le. A hazai madárfajok nem szagolnak, így az érintésünk nem okoz problémát (a vadonban talált emlősök kölykeit viszont éppen jó szaglású szüleik miatt nem szabad megérinteni sem). Leszakadt fiókás fészek, viharos időben kiesett fiókák esetében a legjobb mentési megoldás a szülők segítése, a pórul járt fiatalok vesszőkosárba telepítése és ágak közé helyezése. További hasznos tanácsok >


Vándorsólyom

2018 év madara - a vándorsólyom

A vándorsólyom több évtizednyi szünet után 1997-ben költött újra Magyarországon.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a 20 éves évfordulóra emlékezve szenteli a világ leggyorsabb madarának 2018-at.

A vándorsólyom a világon mindenhol az erő, az ügyesség, a rátermettség szimbóluma volt, és az ma is. Címerekben, jelvényekben szerepel. Szimbolikus jelentőségén túl, nagyon is gyakorlati haszna volt a késő középkorig, amikor a héja mellett, a legelterjedtebben használt solymászmadár volt. Magyarországon abban az időben a vándorsólyom volt "a sólyom" a többi fajt, például a kerecsent más néven említik a krónikák.

 

Vándorsólyom sziklán

Vándorsólyom (Fotó: Michael Hanvey)

 

A lőfegyverek elterjedésével a solymászat, és vele a vándorsólyom jelentősége csökkent. A 20. században azonban, a solymászat újjáéledésével ismét előtérbe került. Ennek is köszönhető, hogy a növényvédő szerekhez kapcsolódó állománycsökkenésére idejében felfigyeltek a szakemberek, és az okokat feltárva sikerült megmenteni a teljes kipusztulástól. Magyarországon a faj eltűnése után több évtizedig nem lehetett solymászati, vagy más célra vándorsólymot tartani. A hosszú tiltás után, hazánkban az 1980-as évek óta lehet ismét vándorsólyommal solymászni.

Bővebben >