Hírek

Európai Madármegfigyelő Napok 2018

Idén is meghirdette az MME az Európai Madármegfigyelő Napok nevű eseményt, ami idén lett 25 éves. A program 1993-ban indult útjára a BirdLife International kezdeményezésére, melynek keretében különböző országok madarászai összefogva megfigyelik és feljegyzik az őszi vonulás során látott madarakat.

A Tápió-vdiéki Helyi csoportban mi is hasonlóképpen cselekedtünk. Idén is - a szokásokhoz híven - két helyszínen rendeztük meg az eseményt.

Az első nap a tápiószecsői halastavakhoz látogattunk el, ami ősszel és tavasszal is fontos állomást nyújt a vonuló madaraknak. Elsősorban a vízhez kötött madaraknak nyújt pihenő és táplálkozóhelyet, de emelett természetesen sok egyéb életmódot folytató madárral is találkozhatunk. A tó költési időszakban is gazdag madárvilággal rendelkezik; nagy kócsagok, vörös gémek, barna rétihéják használják költéőhelyükként a nádast és a közelben már évek óta egy rétisas pár is rendszeresen nevel fiókákat. A túrán 20 ember vet részt éa 43 madárfaj 362 példányát jegyeztük fel, melyek közül kiemelendő a ritka feketenyakú vöcsök, a vonulási időszakokban rendszeresen itt tanyázó halászsas (melyet idéén vadászat közben is meg tudtunk figyelni) és szerencsére a rétisas pár egyik tagját is láthattuk.

A második napon a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal közösen Farmoson tartottuk meg a programot a gátőrháznál kialakított Farmosi Madárvártán (https://www.facebook.com/FarmosMadarvarta), a farmosi Nagy-nádas szélén. A madármegfigyelés mellett itt madárgyűrűzési bemutató is tarkította a programot, melyre 42 ember volt kíváncsi. A gyűrűzés már jóval a túra előtt elkezdődött, de a kezdés időpontjára is akadt még bőven látnivaló. A látogatóknak lehetőségük volt megismerkedni a különböző befogott madarakkal és a gyűrűzés menetével is. A rövid túra során a Kékbegy tanösvényen mentünk végig, ahol a függönyhálók is fel vannak állítva. A nap során 42 faj 2039 példányát sikerült feljegyezni. A gyűrűzött fajokból a leggyakoribb a kék cinege és a barkós cinege volt, de akadt még jégmadár, fülemülesitke, cigánycsuk, csilpcsalpfüzike (és még sorolhatnám) is.

Köszönjük mindenkinek a részvételt és külön köszönet jár a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak és a Farmosi Madárvárta csapatának a második napi programért.

Fotók: Mikus Máté Galéria >
Varga József Zoltán Galéria >

Pele-túra 2018.09.29.

Idén is adtunk egy esélyt a Pele-túrának, azonban sajnos összesen hárman vettünk részt rajta. 9 órakor úgy tűnt, hogy senki sem kíváncsi a programra, úgyhogy nem vártunk tovább és bár csalódottan, de neki vágtunk.

Később kaptam egy értesítést, hogy két látogató jött volna még, de nem jelzett a telefonom, ezért csak a túra után láttam. Tőlük ezúttal is elnézést kérek.
Meglátogattuk a crosspályához közel lévő fenyvest, majd úgy döntöttünk, hogy ha már az idő kedvező, akkor teszünk még egy kitérőt és ellátogattunk a Malom árok végén lévő "Öreg hídhoz", ami mellett található egy kisebb kőris- és diófákból galériaerdő. Minkét állomásunkon találkoztunk mogyorós és erdei pelével is.

Fotók: Mikus Máté

Újra költött a szalakóta Sülysáp és Kóka határában!

33 év szünet után visszatért hajdani élőhelyére ez a színpompás, fokozottan védett madár. A nyolcvanas évek közepétől eltűntek tipikus élőhelyeikről, Sülysáp, Kóka, Tóalmás, Tápiószecső térségéből. A Termelő Szövetkezetek (TSZ-ek) felbomlása után a legelő állattartás nagymértékben csökkent, a legelőkön, réteken gyakorlatilag megszűnt a legeltetés. Ezáltal a madarak táplálékául szolgáló rovarok száma is kevesebb lett. Súlyosbította a helyzetet az 1993.-ban zajló földárverés. A földtulajdonhoz jutó gazdák közül sokan felszántották ezeket az élőhelyeket, az időszakos vízborítású részekről elvezették a vizet. Talán nem is voltak tisztában azzal, hogy milyen értékes területeket tékozolnak el.

A sokat emlegetett biológiai sokféleség, (biodiverzitás) lecsökkent ezeken az élőhelyeken. Ott, ahol a rét esetleg "megmenekült" a felszántástól, természetes folyamatként megindult a bokrosodás. Megjelentek az invazív növényfajok, kanadai aranyvessző, selyemkóró. Ezek az élőhelyek már sohasem lesznek olyan fajgazdagok mint korábban, de a kedvezőtlen folyamatok megállíthatóak, ha újra legeltetik, vagy kaszálják a területet. Az idei szalakótaköltés helyszínét is újra kaszálóként használják, az újbóli legeltetés lenne a legideálisabb a terület számára, de a gépi kaszálásnak is örülünk.

Az utóbbi években folyamatosan helyezzük ki a szalakóta típusú odúkat a madár hajdani élőhelyein, ezért is nagy öröm számunkra, hogy ez a kéktollú fokozottan védett madár "hazatért".

Kertész László

A tövisszúró gébics nyomában

2018 július 14-én ismét megrendeztük a "Tövisszúró gébics nyomában" címre keresztelt túránkat.

A túrát Kókán tartottuk mely során ellátogattunk a régi közlegelő területére és az utána lévő Natura 2000-es kaszálórétekre. Az egykori közlegelő sajnos már csak nevében őrzi a legelő nevet, ugyanis régóta felhagytak a legeltetéssel, ezért a területet kezdik meghódítani a cserjék, főleg a galagonya és a kökény. Ez bár részben kedvezőtlen folyamat, azonban ennek eredményeként a terület kiemelkedően jó hely a tövisszúró gébicsnek és a társaságát kedvelő karvalyposzátának, melyekből elég nagy állomány található itt.

A túra második felében a kaszálókat néztük meg, amik bár le voltak kaszálva, találtunk érdekességeket. Az egyik nyáron virágzó védett virágfaj, a buglyos szegfű több tövét is láthattuk.
A túrát madárgyűrűzéssel egészítettük ki, melyet Sarlós Dávid madárgyűrűző vezetett. A délelőtt folyamán a túra címadó madarából is sikerült több példányt megfogni, valamint karvalyposzátából is került a hálóba néhány példány. Emellett fogtunk még citromsármányt, fülemüléket, barátposzátát, meggyvágót és a hálóba került 2 öreg gyurgyalag is. Összesen 18 madarat gyűrűztünk. Érdekes megfigyelés, hogy láttunk fekete gólyákat is.

A túra a családias hangulat ellenére (csupán 4 látogató volt Dávidon és rajtam kívül) több szempontból is sikeresnek tekinthető. Egyrészt a gyűrűzés nagy élményt jelentett a látogatóknak, valamint remélhetőleg néhány érdekességet is megismerhettek és jól érezték magukat. Külön köszönet illeti Sarlós Dávidot a gyűrűzés lebonyolításáért.

Mikus Máté
Fotók: Sarlós Dávid

Gólyagyűrűzés Tápióságon

2018. június 30-án ismét meggyűrűztük a tápiósági gólyafiókákat

A Tápió-vidéken egyedüliként Tápióságon található az egyetlen olyan használatban levő gólyafészek, ami kéményre épült. A fészket néhány éve renoválni kellett, ugyanis beomlott, de azóta ismét van fészkelés. Az idén 4 fiókát nevelnek a szülők. A viszonylag késői időpont miatt a "kisgólyák" már elég nagyok voltak a gyűrűzéskor, némelyikük a szülők méretét is elérte.

A programra kb. 30 fő látogatott el. Köszönjük Benei Bélának a gyűrűzés lebonyolítását és Kertész Lászlónak a gólyafiókák lehozatalát.
Fotók: Kertész László

Gólya Road-Show 2018

Idén június 24-én rendeztük meg a Gólya Road-Showt a Tápió-vidéken. A szokásostól eltérően most csak egy napos volt a program, mely során a Göbölyjáráson, Farmoson, Tápiószelén és Tápiógyörgyén levő lakott fészkeket kerestük fel, ugyanis ez a terület a leggazdagabb gólyafészkekben a Tápió-vidéken. Különösen kiemelkedik ezek közül Tápiógyörgye, ugyanis a bejárt útvonalon a fészkek fele itt található.
A gyűrűzés során az érdeklődők megismerkedhettek a gólyák életmódjával, vonulási szokásaival, veszélyeztető tényezőivel, illetve közelről is megismerhették a gólyagyűrűzés menetét. A gyerekek (és természetesen a felnőttek) nagy örömére némelyik fészeknél lehoztunk egy-egy gólya fiókát is.

Az idei év kimondottan jónak tűnik a gólyák szempontjából, ugyanis a legtöbb fészekben legalább 4 fióka volt. Összességében 20 fészeknél jártunk, 62 gólyát sikerült meggyűrűzni és kb. 200 érdeklődő jelent meg a programon. Köszönjük Petykovszki Zoltánnak, hogy az emelőkosaras autójával segítette a gyűrűzést, külön köszönet Benei Bélának a gyűrűzés lebonyolításáért, valamint szintén köszönetet szeretnénk mondani Ladányi Annának a tápiógyörgyei rész szervezéséért.

Fotók: Kálmán Csaba, Mikus Máté

Odúellenőrzések 2018.06.09-10.

Június 9.-én Kókán, a Felső-hegyi szőlők területén kihelyezett " szalakóta típusú" odúkat vizsgáltuk át. Ezeket az odúkat és néhány öreg boroshordót kimondottan a búbosbankák biztonságos költésének érdekében raktuk ki az elmúlt években. A kb. 50 hektáros szőlő-gyümölcsös remek élőhelyet biztosít a búbosbankákon kívül más madár és kisemlős fajoknak is. A művelt szőlőtáblák mellett váltakozva felhagyott művelésű részek, gyümölcsösök találhatók. Nagyban megkönnyítette az odúellenőrzést a nem régen vásárolt teleszkópos alulétra, aminek a maximális hossza 5 méter, viszont csukott állapotban 91 cm. Kis helyen elfér, szállítása nem igényel az autón csomagtartót.

A számtalan fészkelési lehetőség közül ismételten az egyik szalakóta típusú odúnkat választotta egy bankapár, a százéves kort is meghaladó körtefán. 3 fiókát és 2 záptojást találtunk az odúban. A fiókákat 10-én meggyűrűztük.

Június 10-én a Nagykátához tartozó Erdőszőlő területrészen ellenőriztük a kihelyezett szalakóta odúkat, D odúkat és vércseládákat. Az odútelepet ifjú Lengyel János tagtársunk kezeli, mivel a közelben lakik, és jó terepismerettel rendelkezik. Folyamatosan bővíti az odútelepet, az MME szabvány odúin és vércseládáin kívül saját készítésű odúival is. Ennek eredményeképpen egyre több odút foglalnak el a szalakóták, füleskuvikok, vörösvércsék. Az idei év kiemelkedő a költés szempontjából, 12 szalakóta pár, egy füleskuvik és kettő vércsepár odúfoglalását tapasztaltuk.

Az Erdőszőlő mozaikos jellegű területei, a réteket, legelőket szegélyező facsoportok kiváló élőhelyek. Ezért a jövő évben újabb odúk és vércseládák kihelyezését tervezzük.

Kertész László

Fehérgólya

Két személyiségtípusba sorolhatók a vonuló gólyák

A gólyák vonulásuk során két "személyiségtípusba" sorolhatók magyar és német kutatók szerint: a vezetők feltérképezik a légáramlatokat, míg a követők inkább a nyomukba szegődnek.

Nagy Máté, az MTA-ELTE Statisztikus es Biológiai Fizika Kutatócsoportjának tagja és a Max Planck Ornitológiai Intézetben, valamint a Konstanzi Egyetemen dolgozó munkatársai a Science című tudományos lapban mutatták be kutatásaik eredményét. Az, hogy egy gólya melyik stratégiát választja, egyúttal jól jelzi vonulási útjának végállomását is - állapították meg a szakértők.

Bővebben >

Erdő

Odút a fákra, madarat az odúba!

Május 10-én ünneplejük a Madarak és Fák Napját. Sajnos azonban nincs túl sok okunk az örömre: bár tölgyerdeink közül kerülnek ki legnagyobb biológiai sokféleségű szárazföldi élőhelyeink, egészségük mára drasztikusan leromlott. Legyenek újra természetesebbek tölgyeseink!

Mindannyiunk kedvencei, a vadmacska, a mogyorós pele, a nagy fakopáncs és a vad orchidea-félék egyedszámai vészesen csökkennek ezekben az erdőkben, hiszen azok már nem tudnak számukra megfelelő otthont biztosítani. Partnereivel a WWF Magyarország azon dolgozik, hogy újra természetessé és élhetővé tegye ezeket az erdőket. A tölgyerdők mindig is könnyen elérhető, nagy értékű, magas minőségű faanyagot biztosítottak, melyet a civilizálódó ember a történelem során úgy használt, hogy nem számolt a következményekkel.

Bővebben >

Vándorsólyom

2018 év madara - a vándorsólyom

A vándorsólyom több évtizednyi szünet után 1997-ben költött újra Magyarországon.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a 20 éves évfordulóra emlékezve szenteli a világ leggyorsabb madarának 2018-at.

A vándorsólyom a világon mindenhol az erő, az ügyesség, a rátermettség szimbóluma volt, és az ma is. Címerekben, jelvényekben szerepel. Szimbolikus jelentőségén túl, nagyon is gyakorlati haszna volt a késő középkorig, amikor a héja mellett, a legelterjedtebben használt solymászmadár volt. Magyarországon abban az időben a vándorsólyom volt "a sólyom" a többi fajt, például a kerecsent más néven említik a krónikák.

 

Vándorsólyom sziklán

Vándorsólyom (Fotó: Michael Hanvey)

 

A lőfegyverek elterjedésével a solymászat, és vele a vándorsólyom jelentősége csökkent. A 20. században azonban, a solymászat újjáéledésével ismét előtérbe került. Ennek is köszönhető, hogy a növényvédő szerekhez kapcsolódó állománycsökkenésére idejében felfigyeltek a szakemberek, és az okokat feltárva sikerült megmenteni a teljes kipusztulástól. Magyarországon a faj eltűnése után több évtizedig nem lehetett solymászati, vagy más célra vándorsólymot tartani. A hosszú tiltás után, hazánkban az 1980-as évek óta lehet ismét vándorsólyommal solymászni.

Bővebben >