Hírek

Odúellenőrzések a Kókai és a Nagykátához tartozó Erdőszőlő területén lévő odútelepeken

Kókán jelenleg 6 élőhely típusban 8 mesterséges odútelepet tartunk fenn az odúkban költő madárfajok számára. Az első odútelepet 1983-ban létesítettem Kókán, az úgynevezett Kenderföldek területén. Ezt követték a felsőhegyi-fenyvesben, a felsőhegyi szőlő-gyümölcsösben, a Malomárokban, a Varga-hegyen, a Hajta-patak mellékága mentén, a Ritva legelőn és a lakott belterületeken kialakított odútelepek. 2008-ig közel 3000 db. odút és kb. 100 madáretetőt készítettem saját finanszírozással. 2009.-től mint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tápió-vidéki helyi csoportja, további odútelepeket hoztunk létre a Tápió-vidék településein.

Ezeket az odúkat már egy csökkent munkaképességű embereket foglalkoztató alapítványtól vásároljuk. Az ehhez szükséges pénzt az MME belső pályázatán szerezzük meg. Jelenleg odútelepet tartunk fenn, Kókán, Tóalmáson, Sülysápon, Tápiószecsőn, Tápióságon, Nagykátán, Tápiószelén. Odúink száma meghaladja az 1300 db-t. Ebből kb. 1100 db. az úgy nevezett B, 115 db a szalakóta, és a fennmaradó mintegy 100 db. speciális odú. ( boroshordó, eternitcső, bagolyodú, téglavár)

Kókán április 10 és május 30 között végeztem el a B típusú odúk ellenőrzését, az úgynevezett szalakóta típusú odúk és a speciális odúk ellenőrzését pedig május 25 és július 20 között. A B típusú odúk 85%-át elfoglalták a madarak, elsősorban széncinegék (65%) a többi odúban főleg mezei verebek, 2-ben csuszka, 1-ben nyaktekercs költött. Sok B odút a védett mogyorós pele, és a fokozottan védett erdei pele foglalt el. A speciális bagolyodúk közül 5-ben tapasztaltam a mókus jelenlétét.

Kókán célzottan helyeztünk ki az úgynevezett szalakóta odúkból a Felsőhegyi-szőlőkben, a Ritva-legelőn, a Malomárokban, a Hajta-patak mellékága mentén( búbosbankának, füleskuviknak ) a Felső-Tápió patak térségében pedig szalakótának. Ezen a területen vércseládákat is kiraktunk. Ezeket a madárvédelmi eszközöket térségünkben a vörösvércsék foglalják el, viszont Tápiógyörgye térségében a kékvércsék is szívesen költenek bennük.

 

 

Az idén 3 szalakóta odúnkban költött búbosbanka, 1 búbosbanka a tavasszal kialakított téglából készített "várban" nevelte 4 fiókáját. De a legnagyobb szenzációt a Kenderföldek területén szalakóta odúban költő füleskuvik jelentette. Hazánkban a füleskuvik az egyetlen vonuló bagolyfaj. Állománya az utóbbi években lassan emelkedik. Évek óta vannak megfigyeléseink erről a bagolyfajról, főleg a hangja alapján azonosítottuk költésidőben. Ez az első alkalom. hogy az általunk kihelyezett szalakótaodúban költött. A másik szenzáció számunkra, a szalakóta újbóli költése a Felső-Tápió térségében. Tavaly 33 év kihagyás után jelent meg újra. Az idén már 2 odúban költöttek.

A Nagykátához tartozó Erdőszőlő területén június 9-én ellenőriztük a szalakótaodúkat Lengyel Jani barátommal. Az idei esős, hűvös május nem kedvezett a szalakótáknak és a füles kuvikoknak sem. Ellenőrzésünk során azt tapasztaltuk, hogy az előző évekhez viszonyítva 2-2,5 héttel később kezdtek költeni a madarak. Július 14-én gyűrűztük meg a szalakóta fiókákat, még ekkor is volt 2 odú, amiben túl fiatalok voltak a fiókák ahhoz, hogy a lábukra felhelyezzük a gyűrűt. Itt is lassan emelkedik az odút foglaló szalakóták száma, ezért jövőre 6-8 újabb odút fogunk kihelyezni.

Kertész László

Gyurgyalag és partifecske költési eredmények Kókán

Az idén is, mint minden évben, felújítottuk a Ritva-legelő végében lévő fészkelő telepet kézzel és géppel is. A hajdani közlegelőn markológéppel tettük fészkelésre alkalmassá a partfalat. A felmérés során itt 4-5 pár gyurgyalag és ugyanennyi partifecske költését tapasztaltam. A Ritva-legelő végén 6-7 pár gyurgyalag és 5 pár partifecske költött. Ettől a helytől mintegy 200 méterre, a régi dohánypajták romjainál 6 pár gyurgyalagot láttam rendszeresen a közeli kiszáradt akácfa ágain. Partfal hiányában az útpadkában próbálkoztak fészkelőüregeket kialakítani, több-kevesebb sikerrel. Ez a fészkelési mód sok veszéllyel jár. Nagyobb eső esetén az üregekbe befolyik a víz és meghiúsulhat a költés.

A róka, a menyét, a házimacska is tönkreteheti a szaporulatot. Az úton áthaladó mezőgazdasági gépek pedig eltömíthetik a bejáratot és így az üregekben tartózkodó madarak elpusztulnak. Az ittlévő partfalat idő hiányában az idén nem újítottuk fel, költésre alkalmatlan volt a madarak számára. Jövőre okvetlenül felújítjuk ezt a fészkelőhelyet is, hogy a gyurgyalagok biztonságosan fel tudják nevelni fiókáikat. A gyurgyalag fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 ezer forint. A partifecske is védett faj hazánkban (50 ezer Ft), a hazai fecskefajok közül a legfenyegetettebb.

Kertész László

Fehér gólya

34 éves fehér gólya került meg Törökországban

1984-ben gyűrűzték Tolna megyében (gyűrűző: Zörényi Miklós) azt a fehér gólyát, amelyik Törökországban került kézre július elején.

A megkerülés egy sajnálatos eseményhez köthető, hiszen a madár elpusztult, de azzal az adattal amit a lábán hordozott kiderült, hogy ez a gyűrűs fehér gólya a legidősebb megkerült madár a hazai madárgyűrűzési adatbankban. Az EURING (European Union for Bird Ringing) adatbank alapján a legidősebb gyűrűs fehér gólya 39 évet élt (Svájc).


Gólya gyűrű

A kézrekerült fehér gólya jelölőgyűrűje (Madárgyűrűzési Központ Archívuma)

 

Fehér gólya megkerülési térképe

A kézrekerült fehér gólya megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A hazai adatbankban jelenleg 1617 fehér gólya kézre kerülési adatot tartunk nyilván. Ezeket a madarakat valamilyen okból sérülten vagy elhullott állapotban találták meg. Az esetek valamivel több mint a fele (51,1%) áramütés vagy elektromos távvezetékkel való ütközés, amely ennél a madárfajnál a leggyakoribb nem természetes mortalitási tényező.

További információ a fehér gólyákról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: link

Fecskementés Kókán

Július 10-én Kókáról a Legelő utca 25-ből hívtak telefonon, hogy a szomszéd ház eresze alatt lévő molnárfecske fészek leesett 3 fiókával. Kérdezték mitévők legyenek? Mondtam, hogy tegyék egy papírdobozba a fiókákat egy árnyékos helyre. Hamarosan visszaszólok. Mivel én Budapesten lakom, a Kókai tagtársak közül próbáltam néhányat elérni. A harmadik hívásom járt sikerrel. Laczkó Tamás barátommal közöltem a történteket, szerencsére a szomszédos utcában lakik, ezért néhány perc múlva már a helyszínen volt.

Tamás tájékoztatója: ' Szia Laci!

Tájékoztatásul küldöm neked soraimat, mellékelve néhány fotóval.
A Legelő utca 25. szám alatt, egy idős házaspárnál, levolt esve a fészek. Amint észlelték az esetet, a fiókákat a néni egy szakajtóba szedte. 3 fejlett, szép tollazatban, jó kondiban lévő, kirepülés előtti fióka volt. 2 fejlettebb és 1 kisebb, 2-3 nappal fiatalabb a testvéreinél. Akkor a műfészek használat és a kézzel nevelés kivitelezése helyett, a dajkásítás eszközével éltem. Szerencsére a közelben volt másik 2 pár, ahol ugyanilyen korú fiókák voltak. Egy-egy fiókát betettem a külön párok fészkeibe. A legutolsó, a 3. fiókát magammal vittem és nálam, a Jattoslaknál lévő fecskefészekbe dajkásítottam, szintén hasonló korúi fiókák mellé!

Üdv, Tamás

Másnap reggel újra hívtak, hogy a fészekbe helyezett fióka kiugrott és a földön van. Megkértem a telefonálót, hogy tegye a fiókát egy másik lakott fészekbe. Néhány nap múlva meglátogattam az idős házaspárt és megköszöntem az értesítésüket és a segítségüket. A mentőakció sikerrel járt!
Külön köszönet Laczkó Tamásnak a gyors és szakszerű intézkedésért!

Kertész László

FEcske

Óriási bírságot kaphat, aki leveri a fecskefészket: egész évben tilos hozzájuk nyúlni

Téves a tájékoztatás, hogy április elsejéig le lehet verni a fecskefészkeket.

A fecskefészkeket egész évben tilos leverni, hívta fel a figyelmet a Mályi Madármentő Állomás a Facebook oldalán. Ugyanis számos médium évről évre tévesen közöli, hogy a fészkeket április elsejéig el lehet távolítani.
Valóban igaz, hogy hatósági engedéllyel áprilisig elsejéig le lehet verni a fészkeket, de ezt az engedélyt előzőleg az illetékes Kormányhivataltól kell megkérni, és azt csak indokolt esetben adják ki, akkor is szigorú feltételek mellett. Április elsejétől viszont még engedéllyel sem szabad a fészkekhez nyúlni. A fecske védett madár. A fecske több mint húsz éve védett faj Magyarországon, eszmei értéke 50.000 forint. Mivel egy pár egy fészkelés alkalmával 4-6 tojást rak, így a fészek leverését akár negyedmillió forintot meghaladó összeggel is büntethetik fészkelési időben.

A fészek leverésére csak indokolt esetben, egy átépítés vagy felújítás kapcsán adhat engedélyt az illetékes Kormányhivatal, az engedélyhez pedig gyakran szakértői véleményt is kérnek, melyet a helyileg illetékes Nemzeti Park bocsát ki. Ha a Kormányhivatal engedélyezi a fészek eltávolítását, az átalakításnak úgy kell lezajlania, hogy a végén az épület ugyanúgy alkalmas legyen a fészkelésre, tehát, például nem használhatnak olyan vakolóanyagot, amin nem tapad meg a fészek, vagy olyan építészeti megoldást, mely lehetetlenné teszi a fészeképítést. Ezt az engedélyt a hatóság április elsejei hatállyal bocsátja ki, utána már nem lehet piszkálni a fészkeket, hogy a munkálatok ne zavarhassák meg a hazatérő fecskepárok szaporodását.

A fecskék ugyanis vészesen fogynak az országban, az Index.hu 2015-ös adatai szerint a molnárfecskék száma 65%-kal, a füsti fecskéké 44%-kal, a partifecskéké 30%-kal esett vissza 10 év alatt.Aki azt látja, hogy valaki fecskefészket ver le, vagy más módon árt a madaraknak, a rendőrség hívószámán jelentheti a hatóságoknak az esetet, de hasonló helyzetben bármelyik madármentő szervezetet is értesítheti, akik megteszik a szükséges feljelentéseket.

Ha az otthonodban vagy a munkahelyeden gondot okozna a fecskék ürüléke, a fecskepelenka jó megoldást jelenthet. Ez lényegében egy polcszerűen a falra, a fészek alá szerelt fa vagy műanyag lap, mely felfogja a fecskepiszkot, és így az könnyen eltakaríthatóvá válik. A kertes házakban, panelházakban mesterséges költőtelepek is kihelyezhetőek, hogy a madarak ott fészkeljenek. Ebben segít a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Madárbarát Kert Programja (és alprogramjai panelházaknak, óvodáknak, iskoláknak és munkahelyeknek), mely minden szükséges információval ellátja azokat, akik szívesen beinvitálnák a madarakat az életterükbe.

Szarka

A széncinege és a szarka sem biztos, hogy bírni fogja a klímaváltozás tempóját

A madarak különböző stratégiákkal képesek alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, tempójával azonban nem tudnak lépést tartani. Így akár az olyan alkalmazkodóképes fajok is, mint a széncinege, a füsti fecske és a szarka is veszélyeztetetté válhatnak hosszútávon.
Legalábbis a berlini Leibniz Kutatóintézet (Leibniz-IZW) szakemberei és külföldi kollégáik 71 tanulmány adatainak értékelése alapján jutottak erre az eredményre, amelyet a Nature Communication című tudományos folyóiratban közölt tanulmányukban mutattak be, írja az MTI.

Bizonyos fajok, mint a kékcinege, a széncinege, a fehérkarmú vércse és a szajkó korábban rakják le tojásaikat és összességében több tojást raknak, hosszú távon azonban az alkalmazkodás tempója nem elegendő a faj megőrzéséhez, mondta Viktoria Radchuk, a Leibniz-IZW kutatója.

Széncinege
Széncinege
Fotó: Avalon

"Van egy hézag a tulajdonképpeni és az ideális költési időszak között. Többek között akkor lenne optimális, amikor a természet a legtöbb táplálékot kínálja" - mondta el a szakértő.
Bizonyos fajoknál egyáltalán nem működik az alkalmazkodás, például a lumma esetében.
"A madarak nem érzik, hogy megváltoztak a körülmények, és hogy szaporodási ciklusuknak alkalmazkodnia kellene" - hangoztatta Radchuk. Szerinte az eredmények aggasztóak.

Még nyugtalanítóbb az a tény, hogy az elemzett adatok túlnyomórészt olyan fajokra vonatkoznak, amelyekről ismert, hogy viszonylag könnyen viselik a klímaváltozást. "A ritka és veszélyeztetett fajok alkalmazkodási képességét még elemezni kell. Attól tartunk, hogy ezen fajok túlélésének prognózisai még pesszimistábbak lesznek" - mondta Stephanie Kramer-Schadt, a Leibniz-IZW ökológiai dinamikával foglalkozó részlegének vezetője.
A tudósok 17 madárfajt vizsgáltak.

(Borítókép: Szarka. Fotó: Education Images / Getty Images Hungary)