Hírek

Fülemülék éjszakája 2024

Kellemes időben gyülekeztek az érdeklődők a parkolóban, a bokrosból fülemüle válaszolt a bejátszott énekre. Az akác már elvirágzott, viszont a bodzabokrok roskadoztak az illatos virágfürtöktől.

Köszöntöttem a megjelenteket, ismertettem az útvonalat. A hajdani határnevekre már csak néhány idősebb helyi lakos emlékszik, de érdekességként felsoroltam néhány találó elnevezést. Bereg-kút, Káposztáskertek, Kis-rét, Fűszögi-rét, Csíkverem-part, Malomárok, Forró, Mozgó-poklos.. Röviden bemutattam a túra főszereplőjét, a fülemülét. A távolból kakukk hallatta jellegzetes hangját amint járőrözött a patakparti galériaerdő felett. Az első egy, másfél kilométeres szakaszon nem énekelt fülemüle, viszont amikor a nap lebukott a látóhatáron, rázendítettek.

Begyújtottuk a viharlámpákat és lassan sétálva a Malomárok melletti úton hallhattuk még a feketerigó, az énekes rigó, az erdei pinty és a vörösbegy énekét. A Malomárkot szegélyező idős fák közül megcsodálhattuk a nagyméretű kőris fákat, fűzfákat és a lassan eltűnő jegenyenyárfákat is. Néhol a varjak, szajkók által elhullajtott dióból szép nagy fák növekednek és termésükkel táplálékul szolgálnak az itt élő mogyorós peléknek, erdei peléknek, mókusoknak, erdei egereknek.

A fülemülék magyarországi állománya stabilnak mondható, de vannak olyan élőhelyek, területek, ahol csökkent a számuk. A bejárt határrészen is ez a helyzet, a korábbi évekhez képest az utóbbi időben kevesebb pár foglal revírt.

Remélem, hogy mindenki jól érezte magát és a következő túránkra is eljön..

Kertész László

Tavaszköszöntő túra 2024. április 27. Kóka

Kellemes, kora nyári időben rendeztük meg ismeretterjesztő túránkat a hajdani Kenderföldek, és a Felső-hegyi égeres galériaerdő térségében lévő NATURA 2000 területen. A résztvevők ismeretek szerezhettek a javában zajló madárvonulásról Kováts Dávid biológus barátom jóvoltából. Rövid előadás keretében beszéltem a 40-50 évvel ezelőtti víz viszonyokról, az élőhely természetes átalakulásáról. a terület növény és állatvilágáról.

A talajvíz nagyarányú csökkenése miatt kedvezőtlen folyamatoknak lehettünk szemtanúi. A bejárt útvonal mentén megvizsgáltunk néhány odút. Az elmúlt hetek hűvös, esős időjárása nem kedvezett az odúkban költő madárfajoknak sem. Néhány odúban széncinege költött, de felfedezhettük a védett kisemlősünk, a mogyorós pele , illetve a fokozottan védett erdei pele nyomait is. Meg-meg állva hallgattuk a környék madarainak énekét. Szemünk elé került egy hajnalpír lepke és egy erdei béka is. Néhol vadvirágok nyítak, réti boglárka, ernyős sárma, salamonpecsét, pipacs, búzavirág, szarkaláb. Egy erdei fülesbagoly köpetét is szemrevételeztük.

Reméljük, hogy a résztvevők ismeretekkel és élményekkel gazdagodva tértek haza.

Kertész László

Szalakótaodúk ellenőrzése és fiókák gyűrűzése a Tápió-vidéken.

A szalakótaodúk ellenőrzését már májusban elkezdjük, hiszen minden évben néhányat elfoglalnak a seregélyek, búbosbankák, és néha odú hiányában a széncinegék is. Ezek a fajok korábban kezdik meg a költésüket, mire visszatérnek a szalakóták, addigra a fiókáik már elhagyják az odúkat. Néha azonban a seregélyek és az odúfoglaló szalakóták között kialakulnak konfliktusok, ha még nem repültek ki a fiókák. Ilyen esetekben a szalakóta általában kilakoltatja a seregélyeket. Ezt plusz odú kihelyezésével próbáljuk orvosolni. A füleskuvik általában egy időben költ a szalakótával, így a plusz odú nekik is segít.

Az utóbbi években azt tapasztaltuk, hogy a költő seregélyek száma is csökken térségünkben, így őrájuk is nagyobb figyelmet fordítunk.

A szalakótaodúk ellenőrzését általában az öreg madarak megérkezése után 1 héttel kezdjük, több alkalommal. Távcsővel végigpásztázzuk az élőhelyen áthaladó villanyvezetékeket, oszlopokat és azokat a fákat, amire kihelyeztük az odúkat. Amikor valószínűsítjük egy pár odúfoglalását, utána létrás ellenőrzést is végzünk 2-3 héten belül. Az adatokat feljegyezzük. Nem minden odútelepünkön gyűrűzzük meg a fiókákat, személy szerint nem vagyok "gyűrűzéspárti". A jövőbeni terveimben viszont szerepel néhány öreg madár jeladóval történő felszerelése. Természetesen a helyi csoport anyagi helyzetét figyelembe véve. Az idén csak a Nagykáta-Erdőszőlő területén lévő odútelepünkön végeztünk vörösvércse, szalakóta és füleskuvik fióka gyűrűzést.

Tápiósüly-Felső-Tápió melletti réten 1 odúban búbosbanka (5 fióka), 3 odúban seregélyek költöttek ( 5-5-5 fióka), 2 odúban szalakóta (5 és 4 fióka), 2 odúban füleskuvik ( 4-4 fióka). Itt nem gyűrűztünk. Kókán a valamikori szalakóta élőhelyeken felszerelt odúk egy részében seregélyek költöttek, 2 odúban búbosbanka, 2 odúban füleskuvik költött. Ezen a területen a szalakóta 1985-ben költött utoljára. Habár vonulás időben már figyeltem meg egy-egy példányt, sőt a Ritva-legelőn 1 öreg madár több mint egy hétig megfigyelhető volt, de valószínűleg mivel nem sikerült párt találnia, tovább állt. Reménykedek, hogy a közeljövőben itt is lesz költés.
Nagykáta-Erdőszőlő területén kialakított odútelepünk ellenőrzését, karbantartását, és a kapcsolattartást a tulajdonosokkal Lengyel János tagtársunk végzi. A terület nagy része a Duna-Ipoly Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik, ezért a gyűrűzés időpontját előzetesen egyeztetjük az illetékesekkel.

A felmérés eredményeit értékelve határozzuk meg a fiókák gyűrűzésének időpontját. Mivel fokozottan védett faj a szalakóta, ezért a nagyközönség számára nem hirdettük meg a programot. A fiókák gyűrűzését gyorsan, szakszerűen kell elvégezni a legrövidebb időn belül. Feleslegesen nem szabad stresszelni a madarakat. A csapat minden tagja tudta a feladatát, ezért mondhatom, hogy gördülékenyen zajlott az esemény. Minden odúnál kézmosás és fertőtlenítés után kerültek kézbe a madarak. Összesen 23 odút foglaltak el a szalakóták. A fiókák száma: 96 példány. 80 fióka lábára került gyűrű. 1 odúban 3 tojást találtunk (sarjúköltés), 1 odúban pedig 3 záptojás volt. 2 odúban füleskuvik költött (4-4 fióka). 2 odúban nagy mennyiségű csigaházat és néhány kalló cserebogár szárnyfedőjét találtuk.

A gyűrűzés reggel 6 órától 13:30-ig tartott. A szalakóta általában félénk madár, ezért is meglepő számunkra, hogy 3 pár közvetlenül a lakott terület mellett, Lengyel János kertjében foglal odút már évek óta és sikeresen költ. A csapat: Dr. Kovács Dávid, Kiss Aliz, Kormány Gábor, Lengyel János, Kertész László.

Kertész László

Gólya Road Show 2023

Június 17-én Helyi Csoportunk megtartotta a Tápió-vidékről indult és azóta minden évben megtartott programját a fehér gólya fiókák látványgyűrűzését.

16 gólyafészekben összesen 53 fiókát láttak el ornitológiai fém- és műanyag színes jelölőgyűrűvel a szakemberek. A tavalyi évhez (17 fészek, 41 fióka) képest a gyűrűzött fiókák száma több volt, a fészkekben átlagosan 3 fióka nevelkedett. A helyszíneken a meleg ellenére sok látogató várta a darus kocsit, ezeken a helyeken 1 gólyafiókát is lehoztak a szakemberek a földre, hogy testközelből lehessen megpillantani a jelölés menetét.

Kálmán Csaba tagtársunknak sikerült a lefotóznia Farmoson a Rákóczi úti fészekben egy öreg fehér gólyát, melyet 2018-ban Tápiószelén gyűrűztek fióka korban.
Szerencsére az elmúlt hetek viharos időjárása nem okozott pusztulást a fészkekben.

Köszönjük az MVM Zrt. egész napos támogatását.
Köszönjük a gyűrűzők munkáját! Arnóth Júlia, Berecz Tibor és Sári Gergő

Vörös vércse fiókák gyűrűzése

Területbejárást végeztem Tápiósüly és Kóka területén létesített odútelepeinken (2023. 05.21-én, 06. 04-én) abból a célból, hogy mennyi vércseládát foglaltak el a vörös vércsék. A Felső-Tápió melletti réten az idén mind a három láda üresen maradt. Kókán a kihelyezett 7 ládából csak egyben állapítottam meg a költést. Június 4-én távcsővel 5 fejlett fiókát figyeltem meg. Június 11-én az ellenőrzés során a fiókák már kirepültek, így ezeket már nem tudtuk megjelölni.

Nagykáta-Erdőszőlő térségében kihelyezett ládáinkat Lengyel János és Fruzsina barátnője felügyeli. Itt a felszerelt 10 ládából hatban volt sikeres költés. A fiókák fejlettségében voltak eltérések, volt ahonnan már kirepültek, 1 ládában 8-10 napos fiókák voltak, de találtunk 25-30 napos fiókákat is. Érdekességként említem meg, hogy az egyik vércse ládában nagy számban találtunk friss zöldgyík tetemeket, a felnőtt madarak érkezésünk előtt nem sokkal vihették a fiókáknak. 18 fióka lábára került gyűrű.

A gyűrűzést Dr. Kovács Dávid biológus Barátom végezte. A stáb többi tagja: Kiss Aliz, Sárközi Tamás, Lengyel János-Lengyel Fruzsina és jómagam. 8 érdeklődő kísérte figyelemmel az eseményeket. Az áprilisban és májusban lehullott bőséges csapadék hatására a legelő rég nem látott üde színekben pompázott.

Kertész László

Fülemülék éjszakája Kóka, Kenderföldek

Május utolsó hétvégéjén megtartott túra kellemes, nyárias időben került megrendezésre.

A Civilház udvarán felállított rendezvénysátor alatt helyeztük el eszközeinket, és a gyakoribb madárfajokat bemutató táblákat. 19 óra után néhány perccel köszöntöttem a mintegy 40 érdeklődőt. Felcsendült a "Fülemüleszerenád" majd Mike Oldfield zenéje kíséretében az "Erdő fohászát"olvashatták a vetítővásznon. Bemutattam az est főszereplőjét a fülemülét, kisfilm keretében látható illetve hallható volt két hím madár versengő éneke. A BBC 1924-ben készült felvételén Beatrice Harrison csellóművész duettet játszott a kertjében éneklő fülemülével. Végül a fülemüle c. áriát hallgattuk meg Lauren Jelencovich előadásában.

Utána ismertettem a NATURA 2000 terület természetvédelmi jelentőségét, növény és állatvilágát. Séta közben hallhattuk a feketerigó, énekesrigó, erdei pinty, gyurgyalagok, barátposzáták énekét. A távolban időnkén trillázott 2-3 fülemüle, de sajnos közelről nem tudtunk gyönyörködni énekükben. A 90-es években ezen a területen 100 méterenként énekeltek, az utóbbi években viszont csak 4-5 hím énekel. A hajdan itt költő berki és nádi tücsökmadár, nádirigó, pirregése, éneke, már csak az emlékeimben szól. A Ritva-legelőn sem hallható már évek óta hazánk legnagyobb sármányféléjének a sordélynak jellegzetes éneke, illetve a kisőrgébics és a színpompás szalakóta sem költ már a területen. Az egyik vércseláda mellől röppent fel egy vörösvércse és szállt át a legelő felett.

Sötétedés előtt begyújtottuk a szúnyogűző olajjal feltöltött viharlámpákat, megcsodáltuk a búzatábla szélén nyíló kék búzavirágokat, pipacsokat, parlagi pipitért, hólyagos habszegfűt, fehér mécsvirágot. A távolban a kakukk volt hallható, hangja utánzásával köszöntöttem. A túra befejeztével Kiss Szabolcs amatőr csillagász és kollégája közreműködésével szemlélhették az érdeklődők a csillagos égboltot a Civilház udvarán felállított távcsöveken keresztül.

Tervem szerint az előadás közben felolvasásra került volna Virág Miklós "Madárdal" című verse, de mivel nem vállalkozott rá senki, így a beszámoló végén olvasható.

Kertész László